Elbukott presztízsmeccsel hangoltak a németek Anglia ellen

Vasárnap délután Anglia és Németország ötödször találkozik vébén, ám nem ez a párosítás a leggyakoribb a nagy tornák történetében. Brazília Svédországgal, Németország pedig Jugoszláviával és jogutódaival csapott össze hét-hét alkalommal. A szerbek elleni vereség a csoportkörben tehát egy presztízsharc elvesztését is jelentette a németeknek, akik Angliától viszont 1966 óta nem kaptak ki.

• Német győzelmet jósol a pszichopolip
• James: Egyszerűen jobbak vagyunk a németeknél
• Angliából lopta taktikáját a német válogatott
• Gyászol a német válogatott középpályása
• James: Egyszerűen jobbak vagyunk a németeknél

Bizonyos párosítások már első hallásra megdobogtatják a futballszurkolók szívét, közéjük tartozik Anglia és Németország párharca is.

A két európai csapat rangadójának külön patinát ad az 1966-os vb-döntő. Az angol sikerrel végződött finálé előtt hétszer is találkoztak a csapatok (fél évvel korábban például szintén a Wembley-ben játszottak egy barátságos mérkőzést), ám az angliai világbajnokságot követően lángolt fel igazán a rivalizálás. Akkor a házigazda Anglia úgy lett aranyérmes, hogy a nyugatnémetek a rendes játékidő utolsó percében egyenlítettek, a hosszabbításban pedig Geoff Hurst a vébék történetének alighanem legvitatottabb találatával szerezte meg a vezetést az angoloknak (a felső kapufáról lepattanó, gólnak ítélt lövéseket Németországban manapság is csak Wembley-gólnak nevezik).

A két együttes első vb-találkozóján tehát Anglia nyert, ám azóta sem tudta megverni nagy ellenfelét világbajnokságon. A németek rögtön a következő tornán visszavágtak, Mexikóban ugyanis a negyeddöntőben találkozott a két együttes, és bár az angolok már 2-0-ra vezettek, az NSZK egyenlített, a hosszabbításban pedig a győzelmet is megszerezte. Azóta a két válogatott két döntetlent játszott vébén, de mindkét eredmény a németeknek kedvezett: 1982-ben a középdöntőben 0-0-ra végeztek a csapatok, így az NSZK jutott elődöntőbe, 1990-ben pedig az elődöntőben 1-1-es végeredményt követően a németek tizenegyesekkel győzték le riválisukat.

A németek és az angolok is az argentinokat várják

Bárki is jusson tovább a német-angol párviadalból, nagy a valószínűsége, hogy a következő fordulóban egy másik régi riválissal találkozik majd: a meccs győztesének ellenfele az Argentína-Mexikó párharc továbbjutója lesz, márpedig az argentinokkal a németek és az angolok is nagy meccseket játszottak korábban.

Anglia-Argentína mérkőzésre eddig ötször került sor a világbajnokságok történetében, az első találkozó kivételével (1962-ben a csoportkörben 0-0) mind emlékezetesre sikerült. 1966-ban a negyeddöntőben majdnem botrányba fulladt a találkozó, amikor a bíró reklamálás miatt kiállította a dél-amerikaiak csapatkapitányát, Antonio Rattint, aki nem akart levonulni a pályáról. Az a tény, hogy a meccs után az angol szakvezető, Alf Ramsey egyszerűen csak állatoknak nevezte az argentinokat, tovább fokozta a feszültséget a két ország között.

De ez még csak sportrivalizálás volt. Az 1980-as évek elején kitört Falkland-szigeteki háború már más szintre helyezte Argentína és Anglia kapcsolatát. Az 1986-os vébén aztán a két együttes a negyeddöntőben játszott egymással, a meccset Diego Maradona két emlékezetes gólja döntötte el: előbb kézzel ütötte a labdát Peter Shilton kapujába, majd a teljes angol védelmet kicselezve talált be. Azóta még fokozottabb figyelem irányul a két ország mérkőzéseire, és az 1998-as nyolcaddöntőben megint rendkívül emlékezetes meccset produkáltak a csapatok. Michael Owen parádés gólja, David Beckham kiállítása, és az argentinok tizenegyesekkel aratott győzelme miatt az angolok revánsra vágytak, amit négy év múlva meg is kaptak: 2002-ben egy csoportba került a két csapat, és akkor Anglia nyert 1-0-ra, a mindent eldöntő gólt David Beckham szerezte tizenegyesből.

Beckham Fokvárosban

A német-argentin párviadal is hasonlóan hosszú vb-múltra tekinthet vissza, ez a párosítás kétszer is döntőt jelentett, csakúgy, mint az olasz-brazil kettős. Németország és Argentína az első két alkalommal világbajnokságon találkozott: 1958-ban és 1966-ban is egy csoportba került a két válogatott. Az igazi presztízsharc az 1986-os tornán kezdődött, akkor döntőt játszottak, és bár az NSZK-nak kétgólos hátrányból is sikerült felállnia, végül az argentinok nyertek 3-2-re. Négy évvel később megint a fináléban meccseltek, akkor a nyugatnémeteknek sikerült visszavágniuk: egy erősen vitatható tizenegyessel ugyan, de 1-0-ra győztek. Ezt követően sokáig csak barátságos mérkőzéseken csaptak össze, majd a 2005-ös Konföderációs Kupán is összemérték erejüket, és mint kiderült, ez volt a főpróba a 2006-os vébé negyeddöntőjére. A legutóbbi tornán Argentína állt közelebb a győzelemhez, ám a hazai pályán szereplő németek egyenlítettek, és végül büntetőpárbajban jobbnak bizonyultak.

A dél-amerikai óriások ritkábban keresztezik egymás útját

Dél-Afrikában akár Argentína-Brazília döntő is kialakulhat, márpedig ennél nagyobb rivalizálást nehéz találni a labdarúgásban. Ehhez képest meglepő, de a két válogatott a vébék történetében eddig csak négyszer találkozott, az első csatájukra egészen 1974-ig kellett várni.

Akkor a középdöntőben a brazilok 2-1-re nyertek, egy viszonylag nyugodt mérkőzésen. 1978-ban megint a középdöntőben került össze a két ország, a találkozót rosariói csataként említik a futballévkönyvek. A rendkívül feszült és kemény meccsen gól nem született, és hogy nem szabadultak el az indulatok, nagy részben a mérkőzés játékvezetőjének, Palotai Károlynak volt köszönhető. Újabb négy év elteltével a változatosság kedvéért megint a középdöntő hozta össze a két gárdát, és 1982-ben a brazilok bizonyultak jobbnak. 3-1-es győzelmük azt jelentette, hogy Argentína nem juthatott be a legjobb négy közé, és a találkozó hajrájában Diego Maradonát ki is állították egy durva szabálytalanság miatt. Az argentin klasszis azonban nyolc év múlva nemes bosszút állt: 1990-ben a nyolcaddöntőben a brazilok hiába játszottak fölényben és rúgtak négy kapufát, a hajrában Maradona négy védőt is magára húzott, majd elronthatatlan passzt adott Claudio Caniggiának, aki véget vetett a brazil vébéálmoknak.

A brazil-svéd és a német-szerb a csúcstartó

Ötször rendeztek Olaszország-Franciaország és Brazília-Olaszország vb-mérkőzést (utóbbi kétszer is a torna utolsó párharcaként), de a csúcsot két olyan párosítás jelenti, amelyet nem szokás a legnagyobb rivalizálások közé sorolni - pedig az egyikre a mostani tornán is sor került.


A német-szerbnél semmilyen párosításból nem volt több a vébéken

A csoportkörben Németország és Szerbia beállította a világbajnoki rekordot, ugyanis ez volt a hetedik meccsük egymás ellen. Igaz, a németek ezt megelőzően mindig Jugoszlávia ellen léptek pályára: először még az 1954-es világbajnokságon, majd 1958-ban, 1962-ben, 1974-ben és 1990-ben is legyőzték ellenfelüket. Az egyetlen döntetlen az 1998-as világbajnokságon született (2-2), vagyis a szerbek most először tudták vébén megverni a németeket.

A két ország a brazil-svéd párosítást érte utol hetedik összecsapásával. A dél-amerikaiak és a skandinávok először 1938-ban meccseltek, amikor a brazilok 4-2-re nyertek, de az ő sikerüket hozta 1950-es (7-1) és 1958-as (5-2) párharcuk is. 1978-ban, 1990-ben és 1994-ben egyaránt ugyanabba a csoportba került a két csapat, az amerikai vébén pedig az elődöntőben is összefutottak, vagyis egy tornán kétszer is játszhattak egymás ellen. A svédek még nem tudták legyőzni Brazíliát, és ahhoz, hogy javítsanak ezen a statisztikán, minimum négy évet várniuk kell.

www.global-soccer.eu