Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A téli olimpiák 1924-től 1998-ig
1924 - Chamonix
1928 - St. Moritz
1932 - Lake Placid
1936 - Garmisch-Partenkirchen
1948 - St. Moritz
1952 - Oslo
1956 - Cortina Ampezzo
1960 - Squaw Valley
1964 - Innsbruck
1968 - Grenoble
1972 - Szapporó
1976 - Innsbruck
1980 - Lake Placid
1984 - Szarajevó
1988 - Calgary
1992 - Albertville
1994 - Lillehammer
1998 - Nagano

Norvégia, az 1952-es oslói példával elöl járva ismét "mindenki Olimpiáját" szerette volna megrendezni. Igaz, a közvélemény nagyon félt a helyszíntől, hiszen Lillehammer mindössze 21 ezer lélekszámú kisváros volt, amelyet a szervezők igazi téli fellegvárrá változtattak. Az emberek imádták az olimpiát, az 50 km-sífutás éjszakáján például majdnem százezren sátoroztak kint az erdőben, hóban-fagyban, csakhogy másnap jó helyük legyen a verseny idején.

A megváltozott politikai helyzet miatt megugrott a résztvevő országok száma is. Amíg két évvel korábban mind Barcelonában, mind Albertville-ben még Független Államok Közösségeként egyesült csapattal vettek részt az ex-szovjetek, addig Lillehamerben már külön tagállamonként indulhattak. Harmincnégy év után visszatérhetett Dél-Afrika is, viszont Bosznia-Hercegovinát a véres polgárháború visszatartotta attól, hogy erős csapattal képviseltesse magát.

Az olimpia kellemetlen előjátéka volt, hogy két nappal az Egyesült Államok műkorcsolya-bajnoksága előtt Nancy Kerrigant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje - az exfeleség tudtával - megtámadta, s térdsérülést okozott neki. Ennek ellenére Kerrigan az olimpián ezüstöt nyert, míg Harding nyolcadik lett (az olimpiai legjobb magyarja, Czakó Krisztina 11. lett). Az Egyesült Államok televíziózásának történetében a hatodik legnézettebb program volt a műkorcsolya-verseny közvetítése – talán éppen a botrány miatt.

Tíz évvel a parádés szarajevői bajnoki cím után még egyszer visszatért a jégre a brit Torwill, Dean kettős is, és meglepetésre bronzérmet nyertek jégtáncban. Párosban az orosz Jekatyerina Gorgyejeva, Szergej Grinykov kettős nyert, de szegény Grinykov nem sokáig élvezhette a címet – két évvel később egy edzésen összeesett és meghalt.

A gyorskorcsolyázók között a két évvel ezelőtti olimpiai bajnok Johann Olav Koss hazai környezetben verhetetlen volt, három számban is bajnok lett. A hölgyek legeredményesebbje az amerikai Bonnie Blair volt, aki újabb két arannyal gazdagította már amúgy is fényes éremgyűjteményét. Öt olimpiai aranyérmével minden idők egyik legeredményesebb gyorskorcsolyázónője. 1500 méteren még a magyarok szíve is megdobbanhatott kicsit, hiszen az osztrák színekben induló Hunyady Emese győzött az orosz Fedotkina és a német Niemann előtt.

Sífutásban Ljubov Jegorova albertville-i három aranyához még kettőt hozzátett, de nem ő volt a hölgyek legeredményesebbje, hanem az olasz Manuela di Centa, aki 15 és 30 km-en nyert, 5 és 10 km-en ezüstérmes lett, és tagja volt a 4x5-ös bronzérmes olasz váltónak is. A férfiaknál a norvég Björn Daehlie két, honfitársa, Alsgaard egy aranyat nyert. Ennek ellenére meglepetésre a váltóban a Funer, Albarella vezette olaszok nyertek, igaz csak négy tizedmásodperccel.

Alpesisíben a német Markus Wasmeier óriás-műlesiklásban és szuper óriás-műlesiklásban is győzött. Az olasz Alberto Tomba ismét nekirugaszkodott, de műlesiklásban csupán a második lett, győzött az osztrák Thomas Stangassinger.

1994, Lillehammer
67 ország, 1737 induló (1217 férfi, 520 nő)
10 sportág, 61 versenyszám

Az éremtáblázat végeredménye:
1. Oroszország (11 arany, 8 ezüst, 4 bronz)
2. Norvégia (10 arany, 11 ezüst, 5 bronz)
3. Németország (9 arany, 7 ezüst, 8 bronz)

Az olimpia legeredményesebb sportolói:
1. Ljubov Jegorova (orosz, északisí) 3 arany, 1 ezüst
2. Johann Olav Koss (norvég, gyorskorcsolya) 3 arany
3. Manuela di Centa (olasz, északisí) 2 arany, 2 ezüst, 1 bronz