Fejlett országok kiváltsága az olimpiai siker

"Gazdag, sűrűn lakott, politikailag voluntarista országból származó sportoló" - sportközgazdászok szerint ilyen a tipikus olimpiai érmes, az egyetemesség tehát csupán szép eszme. Az újkori játékok során az érmek hetven százaléka fejlett országokba került.

• A legfrissebb olimpiai hírek
• A pekingi olimpia képekben
• Menetrend, eredmények

A pekingi olimpián képviselt 205 ország közül mindössze 30-40 százalék tér majd haza legalább egy éremmel. Így volt Athénban is, ahol a 201-ből 127 nemzet sportolóinak üres kézzel kellett hazamenniük.

Bár az olimpiai eszme szerint a részvétel a fontos, ez az esély- és jutalmazáskoncentráció kikezdi a játékok univerzalitásának fogalmát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik kulcskoncepcióját, amelynek nyomán a testület arra kényszerül, hogy olyan kis országok sportolóinak is küldjön meghívót, akik a minimálisan elvárt kvalifikációs szintet sem tudták teljesíteni.

A sportközgazdászok éppen ezért csak megerősíteni tudták azt a megállapítást, hogy a játékokon éremszerzésre annak van esélye, aki egy lehetőleg sűrűn lakott, erős GDP-vel és a sportsikerhez szükséges határozott politikai akarattal rendelkező országból jött, olyanból, ahol nagy beruházásokat hajtanak végre a sportinfrastruktúrában és ahol van sportminisztérium.

"Mindegyik feltétel szükséges, de önmagában egyik sem elégséges" - mondja Jean-Francois Bourg, a limoges-i sportjogi és gazdasági központ professzora. Példának hozta Svájcot, Luxemburgot és Norvégiát, ahol magas a GDP, mégsem játszanak általában fontos szerepet a nyári olimpiákon, továbbá Indiát, ahol sűrű a lakosság, csak a politikai akarat hiányzik.

Kuba az a ritka kivétel a professzor szerint, amely egyetlen adunak köszönhetően képes a nemzetközi színtéren maradni. A politikai akarat megnyilvánulását látja Bourg abban is, hogy Kína az olimpia házigazdájaként átéli a fejlődő sportnemzetből a fejlett sportnemzetté válás rítusát, ahogyan ez annak idején, 1964-ben Japánnal, vagy 1988-ban Dél-Koreával történt.

Az újkori játékok 1896-os kezdete óta a fejlett országok vitték el az érmek 70 százalékát. A fejlődő országok által megkaparintott érmek csak bizonyos sportokra korlátozódnak. 2004-ben az Afrika által nyert érmek 80 százaléka atlétikában született, elsősorban hosszú- és középtávfutásban, olyan versenyszámokban, amelyek kevésbé igénylik a modern technológiát.

Mindezekre az adatokra alapozva Vladimir Andreeff, a párizsi Sorbonne egyetem közgazdász professzora előzetes éremtáblázatot állított össze a pekingi olimpiára. Ez az előrejelzés stabilnak mondható 2004-hez képest: szerinte az éllovas amerikaiak Pekingben 106 érmet nyernek a 102 athéni után, az oroszok pedig 96-ot a négy évvel ezelőtti 92-t követően. Kína viszont nagy ugrást hajt végre: az athéni 63 után ezúttal 80 éremmel végeznek a hazaiak.