Holtfáradtan, indulásra várva

Vágólapra másolva!
Kiss Gergely olimpiai naplója kizárólagosan az [origo]-nak, 20. rész.
Vágólapra másolva!

Azt a hat edzést, amit szerdán, csütörtökön és pénteken - napi kettő-kettő leosztásban - végigcsináltunk, az ellenségeimnek sem kívánom. Dénes nem kegyelmezett: volt itt taktikai, erőnléti és úszóedzés, minden, ami ebben a gyönyörű sportágban csak előfordulhat. Ezért hát ez a szombat-vasárnap úgy kellett, mint testnek a kenyér, a pihenővel, meg a családi együttléttel.

Be kell vallanom, alig állok a lábamon, úgy elfáradtam, pedig nem vagyok egy gyenge legény.

Amikor ezeket a sorokat írom, szombaton délután, éppen hatalmas zivatar van kibontakozóban itt Gödöllőn, dörög, villámlik. De kit érdekel, amikor végre pihenhetek egy kicsit...

Aki azonban azt hiszi, hogy ezzel már befejeződött a felkészülésünk, az nagyobbat nem is tévedhetne. Mivel csütörtökön utazunk el Athénba, hétfőn és kedden még lesz edzésünk, és - bármilyen hihetetlen - ránk is fér, ugyanis van még mit megtanulnunk. Védekezésben, taktikai téren nem sok, de még annyi, amennyi a tökélyhez hiányzik. Meg ahhoz, hogy az első csoportmérkőzésünkön legyőzhessük a szerbeket.

Apropó, értesültem arról, hogy a Sports Illustrated bennünket tart az aranyérem legnagyobb esélyesének. Biztosan nagy hatást gyakoroltunk az amerikaiakra Long Beachben, a Világliga döntőjében.

Nem volna szép tőlünk, ha szégyent hoznánk a tekintélyes sporthetilapra...