„Köszönöm a fiúknak, csodálatos volt ez a két év. Büszke vagyok arra, amit elértünk, és az örökségre, amit átadok. Azt akartuk, hogy a szurkolók érzelmileg tudjanak kapcsolódni ehhez a csapathoz, és azt hiszem, a spanyolok elleni győzelemmel sikerült elérni, még akkor is, ha ez a meccs már kieséssel végződött” – mondta Antonio Conte, az olasz válogatott leköszönő szövetségi kapitánya a németek elleni, büntetőkkel elbukott negyeddöntő után.
Conte sajtótájékoztatója azonban nem volt végig ilyen jó hangulatú. A következő szezonban a Chelsea-t irányító szakember nem is akarta elrejteni a csalódottságát amiatt, hogy távoznia kellett a válogatott éléről. „Már jó ideje meghoztam a döntést, hogy elmegyek, de nem tagadom, volt egy pont, amikor úgy éreztem, szeretném folytatni. Csakhogy bizonyos körülményeket nem hagyhattam figyelmen kívül.
Hogy őszinte legyek, senki sem állt mellém”
– jelentette ki Conte.
Ezzel nyilvánvalóan arra célzott, hogy állandó háborúban állt a játékosokat elengedni nem akaró klubokkal, és még a szövetséget sem tudta rávenni, hogy az Eb-felkészülés érdekében változtassa meg a 2016-os Juventus–Milan Olasz Kupa-döntő időpontját.
Conte valóban nagyszerű munkát végzett a lesajnált olasz válogatottal, a németek ellen is erőn felül teljesített a csapat. Az egyetlen rossz döntése talán az volt, hogy a legvégén Chiellini helyére becserélte Simone Zazát tizenegyest rúgni. A Juve támadója úgy állt oda, hogy előtte labdába sem ért – nevetséges mozdulatokkal odatipegett a labdához, aztán fölévágta.
A legjobban talán Andrea Barzaglit viselte meg a kiesés. A Juve védője az olasz tévének nyilatkozva lényegében csak azt tudta ismételgetni, hogy nem érez semmit, csak csalódottságot, mert mindent megpróbáltak, és hiába:
Később a pályán is könnyező Buffon is elsírta magát interjú közben:
A németeket zsinórban a hatodik nagy torna elődöntőjébe vezető kapitány, Joachim Löw sportszerűen elismerte, hogy szerencséjük volt, bár azt is mondta, hogy a 120 perc során az övé volt a jobb csapat. „Dráma volt. Hosszabbítás két, a legmagasabb taktikai képzettségű csapattal. A kihagyott tizenegyesek még drámaibbá tették az egészet” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy
a tapasztalt játékosai hagyták ki a büntetőket, a fiatalok meg berúgták.
Csakugyan, a németektől három rutinos, több világversenyt megjárt figura hibázott: Tomas Müller, Mesut Özil és Bastian Schweinsteiger. Ezzel szemben a 21 éves Joshua Kimmich, a 22 éves Julian Draxler és az első nagy tornáján szereplő Jonas Hector berúgta.
„A gólunk után természetesen úgy éreztük, uraljuk a meccset, volt egy nagy helyzetünk a másodikhoz is. Aztán egy pillanatig nem koncentráltunk, és engedtük, hogy az olaszok visszajöjjenek a meccsbe. A gyors egyenlítés nagyon bosszantó volt, de hát az ilyesmi előfordul. Nagyon szoros és kemény mérkőzés volt, elképesztően feszült – talán nem a legjobb meccs az Eb-n, de nyilván nem is a legrosszabb. Visszanézve fantasztikus volt” – idézte fel a történeket Mats Hummels.
Ezek szerint belülről is érződött, hogy elég csalódást keltő volt a meccs.
„Azt mondtuk magunknak, mindent beleadunk ezen a tornán, és ma is így tettünk. Sajnáljuk, hogy nem nyertünk, büntetőkkel továbbmehettünk volna, aztán majdnem kiestünk, majd volt még egy lehetőségünk győzni. Végül ők nyerték a lottót. De felnőttünk a világbajnokhoz, ez azt mutatja, hogy nagyszerű csapat vagyunk. Szóval igen, szomorúak vagyunk, de büszkének kell lennünk arra, amit végigcsináltunk” – mondta Marco Parolo, az olasz válogatott középpályása.