A horvát válogatott kezdő tizenegye a lengyelek ellen összesen kilenc helyen változott a Németországot legyőzötthöz képest, és a portugálok szakvezetője, Luiz Felipe Scolari is hasonlóan kezelte a svájciak elleni, utolsó csoportmérkőzést.
Mind a két szövetségi kapitány úgy vélte: nem érdemes kockáztatni, hogy valamelyik kulcsembere megsérüljön, esetleg begyűjtsön még egy sárga lapot, és emiatt hagyja ki a negyeddöntőt. Így aztán mind a két válogatott szinte maximálisan kihasználta a rendelkezésére álló 23-as játékoskeretet.
A portugál csapatban már csak a két cserekapus, Ruí Patrício és Nuno nem mutatkozott be a tornán (így továbbra is várniuk kell első válogatottságukra, hiszen mindketten újoncok), a horvátok pedig ennél is tovább mentek: Slaven Bilic már csak a harmadik számú kapusát, Mario Galinovicot nem vetette be. Várhatóan hasonlóan jár majd el a spanyolok szakvezetője, Luis Aragonés is a görögök elleni, számára tét nélküli összecsapáson.
Mindez persze nem egyedi eset, hiszen a nagy viadalok során volt már rá példa, hogy egy szakember hasonló módon gondolkozott. Többször is előfordult, hogy ha egy csapat számára a harmadik csoportmérkőzésnek nem volt tétje, akkor a szövetségi kapitány lehetőséget adott az addig mellőzött labdarúgóknak. A legutóbbi, 2004-es Európa-bajnokságon a csehek és az oroszok cselekedtek így, náluk egyaránt csak a harmadik számú kapus (Igor Akinfejev, illetve Antonin Kinsky). Négy évvel korábban a franciáknál Ulrich Ramé volt a "kakukktojás", a portugálok pedig egyedülálló rekordot állítottak fel.
Az Európa-bajnokságok történetében eddig ugyanis csak a 2000-es portugál válogatott az egyetlen, amelyben a tornára benevezett összes játékos szerepelt. Humberto Coelho ugyanis az utolsó, Németország elleni csoportmérkőzésen nem csak hogy a cserekapusát, Espinhót védette, hanem még arra is gondolt, hogy 3-0-s vezetésnél az utolsó percben becserélje az Eb-re kivitt harmadik kapusát, Quimet is. Neki egyébként sincsen sok szerencséje, hiszen a nyolc évvel ezelőtti egy percen kívül nem védett nagy nemzetközi tornán: a kispadról nézte végig a 2004-es kontinensviadalt és a 2006-os vébét is, most pedig sérülés miatt az első mérkőzés előtt kényszerült elhagyni társait.
Érdekesség egyébként, hogy a résztvevők a 2000-es Eb-re még csak 22 futballistát nevezhettek, sőt, az 1984-es, az 1988-as és az 1992-es Európa-bajnokságra a szövetségi kapitányok mindössze 20 labdarúgót vihettek ki - mégsem fordult elő, hogy minden játékosukat bevetették volna a tornán. A világbajnokságok történetében viszont nem is egy alkalommal fordult elő, hogy az összes benevezett focista szerepelt egy adott csapatban. Az úttörő szerepet a franciák töltötték be 1978-ban: ugyan csak három meccset játszottak, mivel már a csoportkörben kiestek, de mind a 22 futballistájuk pályára lépett, köztük a három kapus is: a második találkozón megsérült Jean-Paul Bertrand-Demanes-t előbb Dominique Baratelli váltotta, a harmadik, Magyarország elleni összecsapáson pedig már Dominique Dropsy védett.
Tizenhat esztendővel később, az 1994-es vébén aztán két válogatott is követte a franciák példáját. Igaz, az orosz és a görög csapat sem kockáztatott sokat azzal, hogy az utolsó találkozóján bevetette az addig mellőzött labdarúgókat, hiszen mind a két együttes pont nélkül várhatta az adott mérkőzést. A görögök azt a meccset is elveszítették, az oroszoknak viszont bejöttek a cserék, hiszen 6-1-re verték Kamerunt - így nekik legalább sikerült szépen búcsúzniuk.