Sólyom László

Az alkotmány őrei

Az 1990-es évtized az alkotmánybíráskodás évtizede volt: világszerte alakultak alkotmánybíróságok, amelyek átformálták a politikai és a jogrendszert. Az alkotmánybíróságok a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálják, és megsemmisítik az alkotmányellenes törvényeket. Emiatt elkerülhetetlenül konfliktusba kerülnek a demokratikus törvényhozóval, s ez a konfliktus Európában különösen nyílt és éles, mert itt az alkotmánybíróságok a három rendszerváltási hullámban alakultak, s magukat az új alkotmányosság képviselőjének tekintik. A magyar Alkotmánybíróságot is a rendszerváltás hozta létre. Igen széles hatáskörrel rendelkezik. A világon egyedülálló, hogy bárki indítványozhatja egy jogszabály vizsgálatát, függetlenül attól, hogy az ő jogait érte-e a jogszabály miatt sérelem. Az alkotmánybíróság a politikai rendszer fontos része, de távol tartja magát a napi (párt)politikától.

I. Az alkotmánybíróságok évtizede
1989-ben jóformán senki sem tudta Magyarországon, hogy mi az az alkotmánybíráskodás, de az Alkotmánybíróság rövid időn belül nagy tekintélyű intézménnyé vált. A gyors felívelés nem magyar sajátosság: az 1990-es évtized az alkotmánybíráskodás évtizede, diadalmenete volt az egész világon.

II. Az alkotmány mint alapnorma
Az alkotmány olyan jogi normák összessége, amely meghatározza az állam és a politikai rendszer identitását. Minden más intézmény és minden más jogi norma felett áll, így a törvényhozót is köti.

III. Alkotmánybíróság és többségi demokrácia
Hogyan dönthet egy bíróság a nép többségének akaratával szemben, hogyan semmisítheti meg a demokratikus népképviselet alkotta törvényeket? Erre a kérdésre másként válaszol az amerikai és az európai alkotmánybíráskodás.

IV. A magyar AB létrejöttének története
A magyarországi rendszerváltás világtörténeti újdonsága az volt, hogy a forradalmi folyamat szigorúan jogállami keretek között zajlott le. Ennek feltétele volt, hogy az alkotmánybíróság már a választások előtt megalakuljon, és alkotmányossági szempontból felügyelje a szorosan vett rendszerváltást. Az AB önmagát e jogállami forradalom letéteményesének tekintette.

V. A magyar AB jellemzői
A magyar AB jellemzője az absztrakt hatáskörök sokasága és az, hogy bárki indítványozhatja egy jogszabály felülvizsgálatát.

VI. Mit hozott ki az AB a törvény adta lehetőségekből?
Az AB joggal tekintette az alkotmánybírósági törvényt és az alkotmányt is megformálandó nyersanyagnak. Mindkettő tele volt hézagokkal, ellentmondásokkal, kiérleletlen rendelkezésekkel, miközben az AB-nak önmagát is meg kellett formálnia.

VII. Tartalmi törekvések
Az AB arra törekedett, hogy koherens rendszert építsen ki és - az európai követelményeket meghonosítva - tisztázza az egyes jogok és intézmények tartalmát.

VIII. "Negatív törvényhozásból" pozitív bírósági jogalkotás
A törvények megsemmisítését, a negatív törvényhozást mindinkább háttérbe szorította az AB pozitív jogalkotó szerepe. Az AB ítéleteiben általános, alapelv szintű szabályokról van szó, amelyek keretül szolgálnak a politikai törvényhozásnak.

IX. Az alkotmánybíráskodás viszonya a politikához
A rendszerváltással megfordult a jog és a politika viszonya. A jog immár nem a politika eszköze: az alkotmányos rendszerben bármely politikai törekvés csakis az alkotmány keretei között valósítható meg.

Tovább