Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A vírusok és a rák
Már a múlt század elején felismerték, hogy egyes vírusok rákkeltőek (onkogének) lehetnek. Mára úgy tűnik, hogy a vírusok okozta daganatok száma növekszik, egyesek világméretű "járványról" beszélnek. A vírus genetikus anyaga beépülhet a gazdasejt DNS-ébe megzavarva a sejt szabályzórendszerét és a genetikus kódot. Más vírusok a sejtek növekedését gátló gének hatását blokkolják. Ismét mások a szervezet immunmechanizmusának tönkretételével segítik elő daganatok kialakulását.
I. Fertőz-e a rák?
A kérdés igen izgalmas: részben egyszerű a válasz, másrészt viszont igen bonyolult. Az "egyszerű" válasz egyértelműen nem. Másrészről azonban a megválaszolás közel sem ilyen egyszerű. Különösen, ha a daganatok kialakulásával, az ún. karcinogenezissel összefüggésben vizsgáljuk.
II. Valójában mi a rák?
A rákkal kapcsolatban sok emberben él irracionális félelem, talán mert elképzeli a rákot a lábaival és az ollóival. A betegség elnevezése valóban innen ered: Hippokratész az emlőrák sajátos látványa miatt használta ezt a nevet a daganatra.
III. Mi is tulajdonképpen a vírus?
A vírus egy kis "géncsomag", amelynek a lényege a fertőzőképes nukleinsav - az örökítő anyag, mely a sejtmagban lévő DNS-hez hasonlít, de a másik nukleinsavból, az RNS-ből is felépülhet. A vírusfertőzés a daganatok kialakulásában többnyire nem egyedüli tényező.
IV. Az emberi májrák és a hepatitiszvírusok
Az elsődleges májrák az egyik legmalignusabb daganat, mintegy 500 ezer eset fordul elő évente világszerte, és csaknem ugyanannyi haláleset. Kórokként két alapvetően különböző vírus, a hepatitisz-B (HBV) és a hepatitisz-C vírus (HCV) ismeretes.
V. A méhnyakrák, a fej-nyakrák és a humán papillómavírusok
A humán papillómavírus (HPV) a hámsejtekhez kötődik, azokat fertőzi és életciklusa a hámszövet érését követi, ez a vírusszaporodás feltétele. A vírus a hám legalsó rétegében elhelyezkedő, éretlen sejteket fertőzi, ahova hámsérülés útján kerül. A virális fehérjék termelésének mértékét a fertőzött éretlen sejtek felszín felé vándorlása szabályozza.
VI. Herpeszvírusok
A herpeszvírusok közül az Epstein-Barr-vírus (EBV) az első jelöltek között volt az emberi daganatkeltés szempontjából. Ezen vírus főleg a nyál útján terjed, az elsődleges fertőzés a száj nyálkahártyájában jön létre, gyakran már gyermekkorban, lappangó módon.
VII. Retrovírusok
A retrovírusok képesek az RNS-ről átírni információt a DNS-re. Közülük azonban csak meglepően kevés hozható összefüggésbe emberi daganattal. Az egyik ilyen emberi retrovírus az ún. felnőttkori humán T-sejtes leukémia kórokozója (HTLV-1), a másik pedig egy "híresebb" vírus: a humán immunodeficiencia-vírus (HIV).
VIII. A kutatás új területei - a madárinfluenza
Az egyik "szenzációhajhász" vírus, a csirkeinfluenza vírusa joggal áll ma a kutatók és a közvélemény figyelmének középpontjában.