A budapestiek többször találkozhattak már Roberto Fonsecával, a fiatal kubai zongorista-tehetséggel, igaz a háttérben nehéz észrevenni: ő kísérte Ibrahim Ferrert és Manuel Guajiro Mirabalt is budapesti koncertjeiken 2005-ben. A havannai születésű latin jazz-zenész 2003-tól dolgozott a Buena Vistával, az általa példaképként tisztelt idős kolléga, Rubén González helyét vette át a legendás együttesben annak halálakor. Négy éven át játszott velük a koncerteken és a tagok szólólemezein, míg végül 2007-ben kilépett, hogy szólókarrierbe kezdjen.
Azóta két albumot állított össze, az elsőt 2007-ben, Zamazu címmel, ezen sokan szerepelnek a Buena Vistából is, majd most, 2009 őszén jelent meg a második, Akokan címmel, ami az afrikai joruba nyelven szívet jelent. A névválasztás nem véletlen, csupa melengető melódiát találunk rajta, melyekben mind a zongora a főszereplő. Ezeket a dalokat játssza el nekünk október 24-én, szombaton a Művészetek Palotájában. Meglepetés a magyar közönségnek, hogy Fonseca egy-két magyar népdal feldolgozására is vállalkozott, amiket a ragyogó Palya Bea segítségével ad elő.
Fonseca szülei is zenészek voltak: édesapja dobos, édesanyja pedig énekesnő (énekelt is a Zamazu lemezen), még féltestvérei is zenélnek. Roberto tizenöt évesen bukkant fel a havannai dzsesszfesztiválon, ahol magára irányította a figyelmet zenéjével, amiben az amerikai dzsessz vívmányait és a kubai ritmusokat ötvözte. Huszonnégy éves korában jelent meg első lemeze, ezen a Temperamento nevű együttessel játszott. Néhány, kísérletezéssel és munkával eltelt év (és három lemez) után csatlakozott a Kuba legfontosabb zenei exportcikkének számító Buena Vista Social Clubhoz.
A Buena Vistával eltöltött évek alatt Fonseca magába szívta a füstös havannai hangulatot, és sok mindent beleépített a barázdált arcú öregek bölcsességőből a zenéjébe. Némelyik régi taggal, Omara Portuondo énekessel, vagy a nagybőgős Cachaito Lópezzel azóta is gyakran zenél együtt. Az amerikai dzsesszre és a kubai ritmusra épülő egyéni hangzásvilágát olykor folklorisztikus, lírai elemeikkel vegyíti. Nagyon szereti például a bolgár népzenét - ez lehet a találkozási pont Palya Beával, a tűzről pattant énekesnő a magyar és cigány dalok mellett előad bolgár dallamokat is. Három nappal a koncert előtt Palya Bea már a Művészetek Palotájában színpadára lép, igaz akkor szólóban: új lemezét mutatja be október 21-én.
Roberto Fonseca & Palya Bea - 2009. október 24. október 24. 19.30, Művészetek Palotája (IX., Komor Marcell u. 1.) Jegyár: 3500- 8900 Ft