A pályakezdő lovag nehézségei

Végre hozzáférhető magyarul az egyik legismertebb Batman-történet, Az első év, amely azt beszéli el, miért válik egy neurotikus milliomos Sötét Lovaggá. A Frank Miller által jegyzett képregény messze kiemelkedik a kilencvenes években magyarul megjelent közel 20 Batman-füzet közül. A kötet azonban nem lett tökéletes: a képregényirodalom egyik népszerű alkotása meglehetősen igénytelen formában vehető kézbe magyarul.

Kényeztetni próbálja a képregényre éhes hazai közönséget a nagymúltú magyar képregénykiadó, a Semic. Az új Batman-film kapcsán nem csupán a film papíros adaptációját adta közre magyarul, hanem az egyik legismertebb graphic novelt, a Frank Miller által jegyzett Year One-t (Az első év) is. Ennek pedig az ad óriási jelentőséget, hogy a Batman-képregények közel hét évtizedes története során Jeph Loeb (The Long Hollyween, Dark Victory) mellett egyedül Millernek sikerült a legtöbbet kihoznia a Sötét Lovag figurájából.

A szomorú sorsú hazai képregénykultúrában hiánypótlónak szánt kötet azonban távolról sem sikerült tökéletesre. Mintha a Semic nem akarná megérteni, hogy a tetszetős képregényhez nem elegendő a tartalom, ahhoz igényes kiadás is kell. Az első év rossz minőségű lapjai pedig sercegnek az olvasó ujjai között, a törékeny oldalakon átüt a festék, a színezés fakó, néhol pedig a buborékba írt cikornyás szöveg (az angol eredetivel szemben) kifejezetten zavaró. A Semic tagadhatatlan érdeme viszont, hogy a kilencvenes években közreadott felejthetetlen Pókember-történet, a Kraven utolsó vadászata után ezúttal egy komolyabb Batman-kötettel próbálkozott meg.

Batman pedig a legtöbbet tagadhatatlanul Frank Millernek köszönheti, neki sikerült leginkább nagykorúsítania azt a figurát, aki "kortársaitól" eltérően nem rendelkezik semmilyen természetfeletti képességgel. Ellenben állandón kínozzák a gyerekkori traumák, betegesen retteg a denevérektől, ráadásul a neurózisokban dúskáló figura valódi énje nem a milliomos Bruce Wayne, hanem a zordarcú igazságosztó. A Sötét Lovag mocskos világa pedig ismerős Miller számára, hiszen korábban a rivális kiadó ugyancsak beteges hőseit értelmezte újra, többek között a Daredevilt (Fenegyerek) és a Wolverine-t (Rozsomák).

Frank 'Sin City' Miller első Batman-története azonban nem Az első év volt, hanem a The Dark Knight Returns, amit íróként és rajzolóként egyaránt ő maga jegyzett. A kötet pedig oly annyira zseniálisra sikeredett, hogy kötelező képregényolvasmányként ezt szokás emlegetni Art Spiegelman Maus-a és Alan Moore Watchmen-je mellett. Miller ezt követően látott neki 1987-ben David Mazzucchellivel közösen Az első év-nek, amelynek részei a havonta megjelenő Batman-füzetekben láttak napvilágot (Batman 404-407).

Az eső év annak a tizenkét hónapnak az eseményeit meséli el, amely során az excentrikus milliomos Bruce Wayne végre magára ölti fekete köpönyegét. A kötet központi alakja mégis az a Gordon felügyelő, aki leginkább a Hetedik című film Morgan Freeman által megformált búskomor nyomozójára hajaz. Miller Gordon szemszögéből vázolja fel azt a korrupció által átszőtt totális társadalmat, ami majd a Sin City-benválik teljessé. A meglehetősen letisztult erkölcsi normákkal Gotham Citybe érkező nyomozó az őt körülvevő közegben egyre többet ad fel önmagából: előbb megcsalja terhes feleségét, majd pedig az önbíráskodó Sötét Lovag szövetségese lesz.

Miller társadalomkritikájához Gordonon kívül a macskajelmezben bohóckodó Catwoman ad a legtöbbet. A történet másik álarcos figurája egoizmusával és életélvezetével tökéletes ellentéte a Denevérembernek. A prostituált Selina Kyle pedig semmiben sem lóg ki Miller feminista nőideáljai közül: kegyetlenül agresszív, szabadidejében viszont egy prostitúcióra kényszerített kislányra vigyáz.

A pár oldalba sűrített társadalomkritika és személyiségfejlődés azonban mégsem annyira hiteles, hogy kialakuljon az a katarzis, mint amit a The Dark Knight Returns vagy a Sin City kötetei kiváltanak. A legbántóbb azonban, hogy a Sötét Lovag végig megmarad mitikus hősnek, a jellemrajz itt háttérbe szorul, a denevérré való átvedlést pedig Miller letudja három oldalban.

David Mazzucchelli rajzai viszont kifejezetten üdítőek, az egyfajta naiv realizmust tükröző képek oldják a történet komor hangvételét. Az öt-hat panelből építkező oldalakon szinte képkockánként változik a nézőpont: a közelit legtöbbször totál váltja, vagy fordítva. Az pedig külön ínyencség, hogy a később Paul Auster Üvegváros című regényét illusztráló, majd az avantgárd Raw Magazine-nál kikötő Mazzucchelli néhol a modern amerikai festő, Edward Hopper műveit idézi.

A Batman-rajongók körében megkerülhetetlennek számító Az első év összességében egy lendületesen olvasható, jó képregény. Az irodalmi mélységben bővelkedő Frank Miller albumok után ácsingózóknak mégis inkább a The Dark Knight Returns-t, a Martha Wahington-t, a 300-atvagy pedig a Sin City: The Hard Goodbye című köteteit ajánljuk.

Szabó András

Frank Miller-David Mazzucchelli: Az első év, Adoc-Semic Kiadó, 96 oldal, 795 Ft