Az erdélyi Sóvidék

Vágólapra másolva!
Erdélyi sorozatunkban most a sóhegyekről és bányáiról elnevezett Sóvidéket, a Kisküküllő és Korond-patak völgyében húzódó Szováta, Parajd és Korond értékeit mutatjuk be. Ez a vidék a gyógyhatású sóstavak és a borvizek földje, ahol számos népművészeti tárgy közül válogathatunk a kirakódóvásárokon.
Vágólapra másolva!

"...csudás idomú sósziklák vesznek körül, mint jeges tengernek úszó jégtömbjei, amott szép lombos erdő közül, más sószálak emelkednek fel, mint elrejtett imaházak felívelő tornyai, odább díszgúla idomú alakok, mintha Heliopolisz kertjeibe tévedezne az utas, ím ismét másik a nap sugaraiba tündöklő tó mellett nagy tömegű átlátszó sószikla emelkedik, mintha Svájc jégcsúcsai lennének idevarázsolva." (Orbán Balázs)

Szováta: egyedülálló sóstó, gyönyörű villákkal

Szováta a Székelyföld több száz éves nyári üdülőhelye, a sóvidéki dombság legnagyobb települése az Erdélyi-medence keleti peremövezetében, a Kis-Küküllő mentén. Maros megye keleti és Hargita megye nyugati részében helyezkedik el 520 méteres magasságban. Itt évmilliókkal ezelőtt tenger volt, mely vizének leülepedett sóját egy lagúna őrizte meg, és sajátos domborzat, sódolinákkal szabdalt felszín képződött. A kialakult sóréteget a víz addig mosta, amíg kisebb-nagyobb vájatok (barlangok, csatornák) jöttek létre benne. A nagyobb üregek nem bírták a fölöttük levő föld tömegét, s beomlásuk következtében kiakultak a sóstavak. Valószínűleg így alakult ki az elhagyott római bányában a Fekete-tó, Szováta legrégibb sóstava.

A legnagyobb tó, a Medve-tó kialakulása 1875. május 27-én kezdődött, amikor felhőszakadás miatt elzáródott egy víznyelő. A Medve-tó a világ legnagyobb (40 235 négyzetméteres) és Európa egyetlen heliotermikus (naptól melegedő) sós tava. A heliotermikus jelenségét a sós tó fölött átfolyó édesvízréteg üvegházhatása okozza. Legnagyobb mélysége az eldugult víznyelő fölött 17,5 m.

Szováta a világ egyetlen sósfürdője, ahol a sóstavak, sőt a sóssziklák közvetlen környékét is buja vegetáció borítja. A gyógyvíz legfőbb összetevője a konyhasó (NaCl); töménysége a mélységgel nő, 6-31% között változik. A tóban összesen 64 000 tonna oldott kősó van. A tó hőmérséklete 1900 nyarán 1,32 m mélységben 71 Celsius-fokos volt, amit később, a fürdővendégek számának növekedésével többé nem ért el. Napjainkban a legkedvezőbb esetben is "csupán" 50-55 fokot mérnek 1,5 m mélységben. A fürdőidényben a víz hőmérséklete fokozatosan csökken. A világon egyedülálló heliotermikus hatás megőrzése érdekében a tó vizét 13-15 óra között pihentetni kell.

Forrás: [origo]

A Medve-tó

Magas sótartalmának köszönhetően a fürdőzők könnyen lebeghetnek a felszínen, és a kitűnő szórakozási, pihenési lehetőség mellett gyógyhatásnak is örvendhetnek a nőgyógyászati, mozgásszervi, hormonális, anyagcsere-, idegrendszeri, tüdő- és légúti betegségekben szenvedők. Kimondott gyógykezelés a Medve-tó partján működő pavilonokban folyik, orvosi beutaló alapján.

Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a Mogyorósi-tó, a Medve-tó közelében található Zöld-tó, a Vörös-tó pedig gyógyiszapjáról híres.

A fürdőtelep három párhuzamos utcából áll, a Rózsák útjából, a Fenyő útból és a Sas utcából. Ezek mentén gyönyörű, század eleji, vadászkastély stílusú villákat, faragott fatornácos villákat (pl. Vila 35., amely Bernády György, a 20. század eleji marosvásárhelyi polgármester gazdagon díszített szecessziós épülete) láthatunk, amelyek most már elhanyagolt állapotban vannak.

Téli sportként síelési lehetőség kínálkozik felvonóval ellátott sípályán Szovátán, Bogdánban vagy a Bucsin-tetőn.

10 km-re Szovátától érdemes ellátogatni a kibédi posztógyárba, ahol megismerhetjük az eredeti gyapjútermékek készítését, ezek értékét, szépségét, hasznosságát, és válogathatunk is termékeiből (pokróc, mellény, tarisznyák, székpárnák stb.) - sokkal olcsóbb áron, mint ahogyan azokat a további falvak kirakodóvásáraiból megvennénk.