A világ legnagyobb fametszete

A Szépművészeti Múzeum jóvoltából először tekinthető meg Magyarországon teljes egészében az érett reneszánsz egyik csúcsteljesítménye, az I. Miksa császár diadala címen ismert fametszetsorozat. A közel fél évezredes, realista szemléletet tükröző alkotásegyüttes egy akkoriban Európában újdonságnak számító grafikai eljárással, fametszéssel készült, amely immár egyfajta sokszorosítást is lehetővé tett. Grandiózus méretei mellett további érdekessége, hogy az abszolutista államapparátust kiépítő I. Miksa császár tulajdonképpen politikai érdekeire való tekintettel adott megbízást elkészítésére a mind között legkiválóbb fametsző-művésznek, Albrecht Dürernek és kora jelentős mestereinek.

A terjeszkedőben lévő Habsburg-birodalom talán legnagyobb császára, uralkodása és családja dicsőségének szándékozott emléket állítani akkor, amikor a reneszánsz sugallatára feltámasztotta a diadalkapu és a diadalív klasszikus motívumait. Néhány évvel azután, hogy Michelangelo befejezte a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóit; a német Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Hans Burgkmair, Wolf Traut, Hans Springinklee és néhány más művész elkészítette a 3,5 méter × 3 méteres, harminchat lapból összeállított monumentális diadalkaput. Az 1515-ben született mű megörökíti a császár családfáját, a meghódított területek címereit, s nyomon követi az uralkodó életét, politikai pályafutását - helyenként szöveggel is magyarázva a képeket. A részletgazdag, perspektivikus diadalkaput a bécsi Albertina Múzeum adta át kiállításra a Szépművészeti Múzeumnak.

A több mint 50 méter hosszú, százharmincöt darabos, I. Miksa császár diadalmenete című fametszetsorozat szintén a koronás főt volt hivatott éltetni. Ez az alkotás azonban befejezetlen, mivel az uralkodó 1519-es halála félbeszakította a munkálatokat; erre egyébként az üresen maradt képmezőkből is következtethetünk. E művön is hadjáratai, életének fontosabb epizódjai láthatóak, miközben a különféle mellékszereplők fantasztikus tömege vonul fel. A sorozat legszebb darabjai egyébként Dürer nevéhez kötődnek: az úgynevezett Nagy diadalkocsi egy tizenkét lovas kocsit jelenít meg, melyen a császár dicső alakját allegorikus nőalakok övezik.

A műalkotások sokszorosíthatóságának hajnalán készült lenyomatok több finom stílusárnyalatot vonultatnak föl, s szimbolikus ábrázolásokkal éppúgy találkozhatni bennük, mint konkrét, hétköznapi események megörökítésével. A két, perspektívákat, átmeneteket és dinamikát roppant érzékletesen ábrázoló metszetsorozat együttesen az I. Miksa császár diadala címen ismert, s eleddig idehaza csupán részleteiben volt megszemlélhető. A tárlat jelentőségét ezenfölül az adhatja, hogy a metszetkészítés létrejöttének izgalmas korába enged betekintést, amire a művelődés, a képzőművészet iránti szélesebb igény s egy realisztikusabb szemlélet terjedése volt jellemző. Mindezek alapján remélhető - ami a közönségsikert illeti -, hogy az utóbbi idők budapesti képzőművészeti kiállításai teremtette hagyományt a Dürer-tárlat nem fogja megszakítani.

Dürer és kortársai - Művészóriások óriásmetszetei, Szépművészeti Múzeum (XIV., Dózsa György u. 41.), július 1.-október 9. Teljes árú belépő: 1200 Ft