A metróban képregénnyel emlékezünk a holokausztra

A Holokauszt Emlékközpont 60 év távlatából - 1945/2005 címmel utazó metró-kiállítást szervez. A kiállításon részletek láthatók Art Spiegelman Maus című, nemrégiben Magyarországon is megjelent képregényéből. A rendhagyó kiállítás március 4-től metrókocsikban lesz látható a megszokott kereskedelmi felületeken, a megszokott reklámok helyett.

Hatvan éve szabadult fel az auschwitzi haláltábor, hatvan éve ért véget a második világháború. A Holokauszt Emlékközpont formabontó kiállítása március 4-től erre buzdítja emlékezni "magyar állampolgárként, európaiként, emberként" a budapesti polgárokat.

Ha a városban utazók beszállnak a metrókocsiba, a megszokott hangzatos szlogenek és színes reklámfotók helyett Spiegelman képregényének részleteit láthatják majd. Fura képregényfigurák néznek majd vissza rájuk izzadásgátló dezodort népszerűsítő fotómodellek helyett. Egerek csillaggal a mellükön vagy éppen csíkos rabruhában, és macskák rohamsisakkal vagy gépfegyverrel.

Formabontó kiállítás egy formabontó képregény lapjaiból. Spiegelman műve sokkoló erejű szimbolizmussal átitatott történet egy olyan Birkenauból, ahol egerek hordják a csíkos rabruhát, és macskák lendítik hitleri üdvözlésre mancsukat. A képregény kifejezetten törekszik arra, hogy a társadalmi elvárásokkal és konvenciókkal dacolva beszéljen a holokausztról: a Maus fogalmazásában és megjelenésében is teljesen öntörvényű. A képregény oldalain antropomorf egerek és macskák elevenítik fel a vészkorszak terrorját.

A szikár, szálkás vonalakkal megrajzolt képek önmagukban is baljós, szorongással és félelemmel teli hangulatot teremtenek. A képkockákra pillantva azonnal átérezhetővé válik a kisegerek mindennapjainak esetlegessége, láthatóvá válik a létbizonytalanságban szerzett rutin, körvonalazódnak azok a területek, melyeket a haláltáborok szakítottak ki Európából. Spiegelman beszámolója pontos és kegyetlen, a Maus esetében ne a hagyományos képregénytechnikákra gondoljunk. Itt a történetet a vizuális tartalom nem színesíti, még csak nem is kiegészíti: a képek szerepe elsősorban az, hogy drasztikusabbá és nyomasztóbbá - azaz életszerűbbé - tegyék egy holokauszt-túlélő elbeszélését.

Ha a metrón utazó beleolvas a kiállítás képeit szegélyező szövegekbe, még abszurdabbá válik minden. Miközben a rajzokon náci macskák irtják a zsidó egereket, az olvasó néhány mondat után lassan megérti: valójában embereket lát. Spiegelman pedig egy valódi túlélő (saját édesapja) emlékeit öntötte képregény-formába, méghozzá megrendítő hitelességgel.

A 60 év távlatából - 1945/2005 című kiállítás megnyitóját március 4-én 11 órakor tartják a Népstadion metrómegálló II. vágányánál.