Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

algoritmus
Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, popularizálódása ültette át a köznyelvbe. Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan módszert, utasítás(sorozato)t, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására.

Barabási László (1967- )
Karcfalván született, majd Bukarestben és Budapesten végezte tanulmányait. 1994-ben szerzett doktori fokozatot a Bostoni Egyetemen. 1995 óta a Notre Dame-i Egyetem (USA) fizikaprofesszora. Kutatásai elvezettek a skálafüggetlen hálózatok felfedezéséhez. Jelenleg a kutatócsoportja által megalkotott elméletekkel igyekszik jellemezni a világháló, valamint a komplex anyagcsererendszerek és genetikai rendszerek szerkezetét. Tagja az Amerikai Fizikai Társaságnak, az MTA külső tagja. The New Science of Networks című könyvét 10 nyelven adták ki.

Bertalanffy, Ludwig von (1901-1972)
Biológus, egy általános rendszerelmélet megalkotója. A bécsi, majd az innsbrucki egyetemen tanult, 1928-ban alapvető munkát publikált Berlinben Kritische Theorie der Formbildung (A formaképzés kritikai elmélete) címmel. A harmincas évek elejétől sorra jelentek meg biológiai tárgyú munkái, előbb docens, majd professzor lett a bécsi egyetemen. Lipcsében jelent meg az élet szerkezetét tárgyaló könyve (1937). Figyelme, érdeklődése mindinkább az élő szervezet, az organizmus rendszerszemléletű értelmezése és megértése felé fordult. Előbb az élő organizmust mint fizikai rendszert kísérelte meg tanulmányozni, majd 1945-ben az általános rendszerelmélet időszerűségét fogalmazta meg. 1949-től 1954-ig Kanadában, az ottawai egyetem professzoraként és a Biológiai Kutatóközpont igazgatójaként dolgozott. Az Amerikai Filozófiai Társaság szimpóziumán Az általános rendszerelmélet problémái címmel alapvető jelentőségű előadást tartott (1950). Szakmai munkáiban főként élettannal, sejtkémiával és rákkutatással foglalkozott. A hatvanas évektől a modern világ problémái, a modern kor pszichológiai kihívásai felé fordult. Azt vallotta, a modern ember robotizálódását a tudomány humanizálásával lehet megállítani.

bioinformatika
A bioinformatika biológiai problémák informatikai vizsgálatával foglalkozó inter-diszciplináris tudomány, a biológia és az informatika határterülete.

Dáriusz király (Kr. e. 549. körül - Kr. e. 486/485)
Hüsztaszpész fia, perzsa uralkodó volt Kr. e. 521. és 486/485 között. Nagy államférfiként és jó szervezőként tartjuk számon. Teljesen átalakította hazája kormányzati rendszerét és jogi szabályait (bizonyítási szabályozás, rabszolga-kereskedelem, vesztegetési ügyek elbírálása, erőszakos cselekedetek elbírálása). Többször is próbálta elfoglalni Görögországot, de 492-ben a flottája viharba került, és megsemmisült, két évvel később pedig az athéniak győzték le seregét Marathónnál.

DNS molekula
Az élővilág genetikai anyaga nagyrészt a DNS molekulára épül. A DNS molekula két cukor-foszfát láncból és az ezeket összekapcsoló bázispárokból áll. A négyféle bázis: adenin, citozin, guanin, timin. Adeninnel szemben mindig timin, guaninnel szemben mindig citozin található. Előbbi kapcsolódást kettő, utóbbit három, ezáltal erősebb hidrogénkötés hoz létre.

Eco, Umberto (1932- )
Olasz író, esztéta, irodalomtörténész, a XX. századi modern olasz irodalom egyik nagy alakja. Alessandriában született, a helyi középiskola elvégzése után a filozófia iránti vonzódása a torinói egyetemre vitte, ahol 1954-ben, mindössze huszonkét (!) évesen doktorált. 1954 és 1958 között az olasz televízió, a RAI kulturális szerkesztője volt és ezzel párhuzamosan a torinói egyetemen tartott előadásokat. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként tanított a többi között a Yale, a Columbia és a Northwestern egyetemeken. Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. A neves szerző több rangos irodalmi kitüntetést is magáénak tudhat, így megkapta például a Strega irodalmi díjat és a Médicis-díjat is, s több egyetem is díszdoktorává választotta.

Einstein, Albert (1879-1955)
Elméleti fizikus, sokak a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták "az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére". A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint az "évszázad emberének" nevezte a Time magazin.

enzim
A szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le. Az enzimek az aktiválási energiát csökkentik.

evolúció
Biológiai elmélet, mely szerint a különböző állat- és növényfajok korábban élt közös ősöktől származnak, a köztük lévő különbségek pedig az egymásra következő generációkban bekövetkezett módosulások felhalmozódásával alakultak ki. Az evolúció elmélete a modern biológia egyik alapköve.

feromon
Olyan kémiai jelek, amelyek az egy fajba tartozó élőlények közötti jelzéseket biztosítják.

gén
A gén szó a görög genos (eredet) szóból ered, és számos tudományág használja, beleértve a klasszikus genetikát, molekuláris genetikát, populációs genetikát és az evolúcióbiológiát is. A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A géneket az utódok szüleiktől öröklik a szaporodási folyamat során.

genetikai kód
Meghatározza, hogy a génből milyen fehérje készíthető

genom
A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (egyes vírusokban RNS-ben), beleértve a géneket és a nem kódoló szekvenciákat is. A kifejezést először 1920-ban Hans Winkler, a hamburgi egyetem botanikus professzora használta. A genommal foglalkozó tudományág a genomika, amely eltér a genetikától, hiszen az utóbbi általában egy adott gén funkcióit vizsgálja.

Grotefend, Georg Friedrich (1775-1843)
A perzsa ékírás megfejtője. A gimnáziumi tanárként dolgozó Grotefendnek mindössze néhány hétre volt szüksége, hogy rájöjjön az ékírás titkára. A perzsa királyok névlistájából kiindulva tíz szimbólumot sikerült megfejtenie. A kézirat formájában összefoglalt eredményeit 1802. szeptember 4-én tárta a göttingeni tudományos társaság elé, felfedezése azonban visszhang nélkül maradt, Grotefend eredményei évtizedekre feledésbe merültek. Grotefend a latin és az itáliai nyelvek kutatásának volt elismert szakértője, de ma már főleg az ékírás bravúros megfejtéséért emlékszünk rá.

Hüsztaszpész
Dáriusz király apja, Parthia szatrapája (tartományi kormányzó) volt.

immunrendszer
Az immunrendszer a szervezet veleszületett és szerzett védekezőmechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese.

mesterséges neuronhálózatok
A mesterséges neuronhálózat olyan rendszer, amely nagyszámú, egyszerű, párhuzamosan működő feldolgozó elemből áll. A rendszer funkcióját a hálózati struktúra, a kapcsolatok erőssége és az egyes feldolgozó elemek által végzett művelet határozza meg.

mutáció
Az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. A múlt század elején bevezetett fogalmat ma szűkebb értelemben a génen belüli bázissorrend-változásra vonatkoztatjuk, tágabb értelemben azonban mutációnak tekinthető a kromoszóma-szerkezetben illetve a kromoszómák számában bekövetkezett minden változás, ideértve a poliploidiát is. A mutációk olyan öröklődő változások, amelyek a DNS-ben bekövetkező változások nyomán a szervezet jellemzőinek tartós és egyedi változását okozzák.

organizmus
Az organizmus szervezetet jelent. A szó biológiai értelmezésében az organizmus az a biológiai rendszer, amely létezése minden pillanatában kielégíti az abszolút életkritériumokat, legalább potenciálisan képes reprodukálódni (magához hasonló szerveződésű másik szervezetet létrehozni, és térben többé-kevésbé világosan elhatárolható más szervezetektől.

Puskás Tivadar (1844-1893)
Mérnök, feltaláló. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen végezte. 1866-ban Londonba ment. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, ahol Thomas Alva Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. A telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a ("hallom" szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál az egész világon elterjedt. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. Fiatalon hunyt el, szívrohamban.

Rendszerbiológia (rendszerszemléletű biológia)
A biolgiai rendszerek általános tulajdonságait - az általános rendszerelmélet elveit - alkalmazó szemléletmód. Jelentőssége a modern biológia sokféle adatának értelmezésénél fontos.

RNS molekula
A DNS-hez (dezoxiribonukleinsav) hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel. Egységei a ribonukleotidok. A ribonukleotidok száma egy RNS-molekulán belül 75-től több ezerig terjedhet. Minden ribonukleotid egy ribóz cukormolekulából, egy nitrogéntartalmú szerves bázisból és egy foszfátcsoportból áll. Az egyes egységek a foszfátcsoporton keresztül, ún. foszfodiészter-kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A szerves bázisok az RNS-ben adenin (A), citozin (C), guanin (G) és uracil (U) lehetnek (a DNS-ben az uracil helyett timin található). Minden szervezet RNS-molekulák segítségével szintetizál fehérjéket. Néhány egyszerű szervezet (pl. vírusok) örökítőanyaga RNS. Egyes RNS-molekulák katalitikus tulajdonságokkal bírnak, így enzimfunkciót is betöltenek (ribozim enzimek).

robusztusság
Ellenállóképesség. Egy rendszer azonképessége, hogy külső vagy belső hatásokkal, ingadozásokkal szemben megőrízze egységét.

szekvencia
Szerkezeti részek, ismétlődő egységek kapcsolódási sorrendje. A fehérjék és a DNS szerkezetének legegyszerübb leírási módja a fehérje- illetve DNS-szekvencia.

Xerxész (Kr.e. 486-465)
Dáriusz király fia.