Pléh Csaba

Nyelvében gondolkodik-e az ember?

Az emberi gondolkodás az ember természetének meghatározó eleme, sajátosságait számos tudományág tanulmányozza. A gondolkodás tartalmaiban, meghatározóiban és működésmódjában érinti a biológiát, a társadalomtudományokat, az eszmék történetét, a logikát, a nyelvtudományt és a filozófiát egyaránt. Magam ebből a gazdag képből a pszichológia megközelítését képviselem.

A gondolkodás sajátos nyersanyaggal vagy nyersanyagban történik. Szavakban, kijelentésekben, képekben-képzetekben gondolkozunk. A beszédet sok agyi részt érintő komplex idegrendszeri hálózatok valósítják meg.
I. A leképezés fogalma és a gondolkodás nyersanyaga

Az emberi gondolkodás belső szerkezetének természetére vonatkozóan a klasszikus kor óta kétféle nézet, az asszociatív, illetve a strukturális-logikai felfogás vetélkedik.
II. A gondolkodás szerkezete. Az asszociációtól a logikáig.

A beszéd, a beszéd használata és a gondolkodás közt fennálló viszony a filozófia és a pszichológia egyik alapkérdése. Vajon a nyelv rendszere határozza meg a gondolkodást, vagy éppen fordítva, a gondolkodás szabja meg a nyelv működését?
III. Nyelv és gondolkodás

Fontos kérdés, hogy az emberi elmét az idegrendszer működéséhez hasonlóan egymástól függetlenül működő alrendszerek összességeként kell-e elképzelnünk. Egy alrendszer agysérülésből eredő kiesése vajon milyen hatást gyakorol a megismerésre?
IV. Kölcsönhatások a megismerési rendszerek között: az atipikus fejlődés példái

Az emberré válás folyamata összekapcsolódik három egymást követő reprezentációs rendszer kialakulásával, melyek eltérően szerveződő tudást feltételeznek.
V. Hogyan keletkeztek a reprezentációs rendszerek?

Tovább