''Kezdetektől fogva stimmelt közöttünk a kémia'' - interjú a szülinapos NVC-vel

Ötödik születésnapját ünnepli július 3-án, pénteken az NVC csapata. A srácok dj-producerkedésükkel nemcsak új színt hoztak a hazai klubéletbe, de szervezői munkájuknak köszönhetően olyan fellépőket is, mint az Extrawelt, Paul Kalkbrenner, Martin Eyerer, Oliver Huntemann, Oliver Koletzki, Fairmont, Petter és Florian Meindl. A Mokka Cukában rendezett party előtt a főszervező Laci (Subotage) és a rangidős tag, Zoli (Dr. Zoidberg) foglalta össze az NVC-jelenség lényegét.

A csapat nagyon szerteágazó területeken működik a producerkedéstől a bookingon át a marketing anyagok nyomdai kivitelezéséig. Hogyan definiálnátok magatokat, mi az NVC?

Zoli: A felsorolt dolgokon kívül egyféle dj-producer alkotóközösség vagyunk, és ami nagyon fontos, barátok.

Laci: Addig a legjobb egy dolog, amíg nem lehet igazán definiálni. Valójában mi egy promoter-rendezvényszervező és dj-producer baráti csapat vagyunk. Igyekszünk egy csokorba összefogva művelni azt, amit szeretünk. Eddigi tevékenységeink mellett sok-sok új dologba kezdtünk most bele, melyekről kicsit később lesz értelme beszélni. Inni is szoktunk együtt, ez fontos. Komolyra fordítva a szót, tényleg fontos tényező, hogy nem pusztán munkakapcsolat van a csapatunk tagjai között, általában az összejöveteleinken születnek a legjobb gondolatok, ötletek.

2004-ben kezdtetek formálódni. Mik voltak akkor az elsődleges célkitűzések, vágyak?

Laci: Mint sok más dolog, ez is egyfajta hobbiként indult, mindenféle anyagi tőke és támogatás nélkül, pusztán lelkesedésből láttunk neki első bulink megszervezésének. Nem gondolkodtunk azon, mi lehet ebből az egészből, csak csináltuk a dolgunkat és igyekeztünk valami kis többletet nyújtani a közönségnek. Akkor még nem volt saját magunkkal szemben semmilyen hosszú távú elvárásunk, csak szerettük volna, hogy jó legyen, amit csinálunk és megpróbáltuk a korábban látott jó példákat saját szájízünkre gyúrva még jobbá tenni.

Zoli: És ez nekem rohadtul szimpatikus volt már akkor is.

Subotage és Ioda

Az évek során egyre bővült a zenei repertoárotok, és ez nemcsak azt jelenti, hogy az új arcok új elemeket hoztak be, hanem egyénileg is törekedtek a sokszínűségre. Hogyan zajlott le a stílusok közti határok áttörése?

Zoli: Rám mindig az eklektika volt jellemző; mindig rengeteg mindent hallgattam, gyűjtöttem, játszottam, így a kezdetektől fogva igen széles volt a zenei repertoárom, legyen az bakelit-, vagy cd-lemez. Persze - főleg az első években - volt abszolút domináns műfaj, amire a szettjeim specializálódtak, de mellette én ugyanúgy gyűjtöttem és hallgattam mindenféle mást is. Pár év után megszűnt a műfaji egyeduralom, és fellépéseken is elkezdtem többféle stílust keverni. Egy-egy vezérfonál mindig volt, és a csapongásnak köszönhetően ez a fonál időről időre meg is változott. Nálam teljesen maguktól történtek, történnek ezek a dolgok. Bakelitlemezt például irtó rapszodikusan vásárolok, roppant széles spektrumot ölel fel a kollekcióm, benne pár olyan műfajjal is, amit jelenleg nincs lehetőségem fellépéseken elsütni Ilyenek a tört experimental techno és a soulful-jazzy house, csakhogy rögvest két igen távoli pólust említsek, de mondhatnám akár a korai nyugatnémet new-wave-et és az absztrakt dzsesszt is. Ettől függetlenül azért nagyritkán vannak olyan fellépéseim, ahol a megszokott technós-techhouse-os énemtől eltávolodva reggae-t, dub-ot, ilyen-olyan népzenéket, dzsesszt, breakbeatet, vagy akár koktélszürcsölős house-t nyomhatok. Egy ideje megint szinte kizárólag bakeliteket pörgetek, de a fentiek a cd-állományomra is igazak, az is elég kócos és nagy. Egyébként úgy érzem, a stílusok közti átjárás, illetve az egyéni stílus formálódása a csapat összes tagjában automatikusan folyik, nem is tudom, hogy tervezetten volna-e értelme az ilyesminek.

Laci: Mindig is rengeteg zenei stílus volt jelen párhuzamosan az életemben,
mindig inkább azzal feleltem a ''milyen zenét szeretsz" kérdésre, hogy inkább elmondom, milyet nem. Nagyjából '97-98 környékén kezdtem el zenét gyűjteni, majd készíteni, később pedig zenekart alapítottam, még később pedig elkezdtem dj-skedni. Nekem a népzenétől a technóig minden belefér, nem az a kérdés, hogy mi a stílus, hanem, hogy mi a zene.

Dr. Zoidberg

Miként terebélyesedett ki a csapat?

Zoli: Ha már az automatikus dolgoknál tartunk, ez is olyasféle folyamat nálunk. Megint magamról beszélnék, mert klasszikus példa vagyok erre: a brigád lánykorában én még nem voltam tag, de az NVC kb. minden bulijára elhívott zenélni. A kezdetektől fogva stimmelt közöttünk a kémia zeneileg és emberileg is, ezért állandóan meghívott művész voltam az NVC bulikon, és így telt el egy-másfél év. Azt vettük észre, hogy minden bulin játszom, és Laci megkérdezte, hogy volna-e kedvem csatlakozni, nekem meg volt. Sinko esetében is nagyon hasonlóan alakult a dolog.

Laci: A korai négy fős alapító csapat köré egyszer csak elkezdtek gyűlni azok az emberek, akik úgy gondolták, jó amit csinálunk és esetleg részt vennének benne ők is. Mindig is nyitottak voltunk az új dolgokra, az pedig különös megtiszteltetés, hogy mostanra csapatunk több olyan tagot is számlál, akinek zenéjére még közönségként mulattunk öt évvel ezelőtt.