Schulz: haladni kell a korral!

Vágólapra másolva!
Dj Dän von Schulz immár huszonkét éve a pályán: a hazai DMC-bajnok a kilencvenes évek elején ő játszott először house-t hazánkban, az ország szinte összes meghatározó klubjában megfordult már, sőt külföldön az ibizai Pachában is őt köszönthették első magyarként a dj-pult mögött. Most nyáron az ibizai Space Caféban vendégeskedik újra. Oldalunkkal közös dj-iskolájának második szemesztere hamarosan indul, ebből az apropóból kérdezgettük.
Vágólapra másolva!

Pályafutásod alatt többször is indítottál már dj-iskolát. Milyen megfontolásból tetted ezt annak idején?
- A legelső iskolát '96 környékén csináltam, még a Cocktail nevű diszkó helyén, a Kolosy téren. Akkoriban megnyertem az első hazai dj-bajnokságot, a DMC-t, így én is képviselhettem Magyarországot Londonban. A Juventus Rádióban nekem volt először house-műsorom, az angol DJ Mag tőlem kért Top 10-es listát a hazai dj-k közül. És akkor jött az ötlet, hogy csináljunk egy sulit, amely aztán szintén két szériát élt meg.

Sokan fanyaloghatnak, hogy egy tehetséges és jónevű dj ismét valami olyasmit csinál, amiből csak meg akarja szedni magát...
- Akkor ötvenezer forintos tandíjat kértünk, ehhez képest a mostani nyolcvanezer szinte semmi, tekintve, hogy más iskolákban százezer forint felett kérnek. Tehát nem azért indítottuk ezt a dj-iskolát, hogy ebből vegyünk egy új autót, hanem hogy kineveljünk egy új dj-generációt, legyen egy szó szerint "outlander" csapat, aki az utcáról jött, és saját erejéből kapaszkodott fel.

Hogy működött ez akkor, amikor te kezdted?
- Anno, az átkosban ez OSZK-vizsgához volt kötve, otthon nekem is van működési engedélyem, kis barna könyvecske, benne a nagy B betű, 1989-ben adták ki. A zsűriben a B. Tóth, Dallos Viktor és Éliás Gyula ült, és akkor abból állt a lemezlovasvizsga, hogy három bakelitet vittél, és kettőt kellett húzni borítékból, és ott kellett összedobni egy miniszettet, mikrofonnal, hogy "Hölgyeim és uraim, most Muddy Waters jön", és akkor ezt értékelték. Illetve volt még egy írásbeli rész a technikai, gyakorlati dolgokról, meg volt angol, amiben egy angol dalból kellett egy-két verssort lefordítani magyarra. Az A és a B volt a profi kategória, azon kívül volt a C, illetve egy elég ritka, az ideiglenes működési engedély.

És hogy sikerült annak idején a vizsga?
- Nekem két pont híján lett B, a fordításnál nem sikerült két szó pontosra. Nem tudom, hogy szégyellni kéne, vagy legyek rá büszke, de huszonkét éve vagyok a pályán, 1986-ban már jártam az éjszakát, akkor nyílt a Fortuna is. 1984-ben kaptam az első fizetést, az Állami Balettintézetben iskolarádióztam, az összes szalagavatót meg effélét én csináltam. Az első hivatalos, nem iskolához kapcsolódó fizetést pedig az Erkel Színházzal szemközti japán étteremben kaptam, szilveszterkor. A nagyfőnökök ott vacsoráztak, én meg közben nyomtam a CC Catch-et meg a Michael Jacksont.

Hogyan értékeled a 2008-as év első szemeszterét?
- Az első iskolának most alig két hónapja lett vége, és büszkén mondhatom, hogy azóta két fiúnak és egy lánynak már saját estje van vidéki klubokban. Volt egy olyan srác, aki csak funkyt szeretett játszani, ő például fellépett már velem is a Kaktuszban a Fortuna Classic partyn. Pedig hetven százalékuk olyan volt, aki lemezjátszót sem látott, és most már össze tud keverni két zenét. Heti öt alkalommal, mindennap három órában sikerült átadni azt a tudást, hogy érvényesüljenek a későbbiekben.

Minden simán ment?
- Mindig vannak elégedetlenkedők, éppen ezért elmondom az iskola elején, hogy aki azt gondolja a második héten, hogy nem tanult semmit, az a felénél kiszállhat, visszaadom a tandíj felét. Szeretném, ha az iskola szlogenje lehetne, hogy két dolgot nem tudunk adni: tehetséget és ritmusérzéket. Ha valakinek nincs abszolút érzéke, hogyan nyúljon hozzá egy lemezhez vagy cédéjátszóhoz, akkor nem hogy egy hónap, de tíz év alatt se tudom megtanítani neki a szakmát.

Mire elég az itt megszerzett tudás?
- Ez lesz a hatodik tanfolyam, amit indítok, és ismert dj-k közül Soneec, Randall, Miss Kyra és Blackman mind nálam végeztek korábban. Aki megérdemli, és eléri azt a szintet, annak segíteni tudunk, és tartjuk magunkat ahhoz, hogy ha a nálunk megszerzett tudást valaki a tanfolyam után még három-négy hónapig autodidakta módon csiszolgatja, akkor meglesz az eredmény. Segítünk beszerezni mindenkinek felszerelést olcsóbban, ha van rá igény, és a saját lemezgyűjteményemből vittem be nekik szinte semmiért zenéket - a legtöbbjük oldschool klasszikus -, és ott áll mintegy kilencezer lemez, hogy azzal gyakoroljanak.

Elsőre nem sok embernek jut eszébe csupa pozitívum, ha az iskola szót hallja. Mennyire hasonlít a Schulz-féle suli hagyományoshoz?
- A tanfolyam egész baráti légkörben zajlott, mintha összeülnénk a haverokkal, és megtanítanám őket a kedvenc penne- vagy csirkereceptemre. Persze nem egyedül csinálom, segítségemre van még dj Clark és Stefa, aki inkább az osztályfőnök-helyettesi pozíciót tölti be, emellett a cédéről való keverés trükkjeit és fortélyait oktatja. Én inkább a menedzsment, a technikák, a lemezjátszók, szerződések, előszerződések kötése és a szakmai alázat témaköréről beszélek.

Mi ezzel kapcsolatban a hitvallásod?
- Ne azért akarjon valaki dj lenni, mert azt látja, hogy a mostani top-dj-k jól élnek vagy jó csajokkal vigyorognak egy színes koktéllal a szett végén. Ne ez legyen a fő ismérve a szakmának, hanem ha valaki el akarja sajátítani, akkor a zene miatt tegye. Nagyon gyorsan kiderül az emberekről, hogy ki miért jött. Nem könnyű szakma, mostanában a saját hazánkban lettünk idegenek, mivel az összes angol, német és egyéb külföldi top- és középszerű dj-ket éltetik itthon, míg a hazai lemezlovasoknak nincs munkájuk.

Dän von Schulz dj-zik