Utcabálosodik a Parádé

Az idei, immár hetedik Budapest Parádén a szervezők karneváli menettel és színpadi koncertekkel bővítették a kínálatot, hogy a kamionok keltette extázist némi kultúrával fűszerezzék. Nyakbaakasztós villogókban, farsangi - vagy már-már erotikakiállításra illő - jelmezekben és vidéki partyzarándokok százaiban most sem volt hiány, a legbátrabb menetelők pedig egészen a mobilvécék tetejéig merészkedtek.

A Parádé híres arról, hogy megadja a módját a külsőségeknek. A görkorcsolyás futamot zászlókkal felvezető, kék sortos, bikinifelsős hölgyek és félmeztelen, sportos urak kétségkívül dekoratívnak hatottak a rakparti napsütésben, csakúgy, mint a menetet záró Hammer, mint a mozgalom védereje. Így aztán még a hostessek csetlés-botlása felett is hajlandóak vagyunk szemet hunyni, tekintve, hogy az őket követő konvoj tagjai feltűnően normális szerelésben iramodtak utánuk, pedig titkon vártunk legalább egy görkorisszindi-légiót.

A szervezők nemes törekvése - jelesül, hogy az évek alatt túlburjánzott értelmetlen züllésnek elejét vegyék - még gyerekcipőben jár ugyan, de már éreztette hatását. Az új koncepció eddig otthonmaradt rétegeket is vonzott a Parádéra, akik már jelenlétükkel is emelték a színvonalat, ezért is igazán kár, hogy a Műjégpályán kialakított gördeszka-bemutatóknak nélkülözniük kellett a közönséget, a helyszínre ugyanis kizárólag sporteszköz társaságában lehetett bemenni.

A karneváli hangulatot megteremtő garabonciások és toszkániai zászlódobálók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, csakúgy, mint az őket követő brazilos fenékrázó lányok és a hastáncosok, akik a női nem sokszínűségét hirdették, telt idomú érettek és nyurga bakfisok egyvelegében. Az élőben egy ütemre mozgó színpompás látványt a nap nagy durranásaként említhetjük, és olyan közös örömködésként könyvelhetjük el, amiből jó volna egyre többet megélni ezen az "utcabálon".

A résztvevők egyébként hozták a formájukat és a farsangi atmoszférát; le a kalappal a parányi fügelevélkét viselő hölgyemény, illetve a fehér csipkeharisnyás nővérkék előtt. "Tavaly fűszoknyában voltunk - csivitelik -, most pedig ezt volt a legkönnyebb összehozni az otthoni ruhatárból. Na jó, a sztetoszkópot játékboltból szereztük be." És kacéran himbálják a műanyag piros-fehér ketyerét, mígnem hirtelen a semmiből felbukkanó műtősfiúk rohamozzák meg őket. Nagy a vidámság, legalább öt fényképező csattan, a spontán szerveződő formáció modelleket megszégyenítő magabiztossággal pózol. Miért pont műtősszerkó? "Tiltakozunk a kórházak privatizációja ellen." - vigyorognak az "aktivisták".

A kamionokról bájaikkal hergelők és az alul maradók közötti ismerkedés megállíthatatlanul folyik, és bizonyos, hogy a mai nap a fényképes mobilok diadala is egyben. "Jujj azt a pózt, ú, de beleizzadok, nyomjátok lányok!"- röpködnek a biztatások a levegőben, és a lányok tényleg odateszik magukat, ritmusra összesimulás, utána profi csábmosoly. Tiszta erotikakiállítás.