Bulizz a csillagok alatt! - szabadtéri szórakozóhelyek Budapesten

Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, a főváros megtanult együtt élni a globális felmelegedéssel: évről évre, egyre több a szabadtéri hely. Jelentős részük hangos zenével is szolgál az odalátogatóknak. Útifüzet formájában ajánlunk egy csokorra valót az idei felhozatalból.
Vágólapra másolva!

Kezdjük egy sétával a Népsziget környékén, igyunk egy sört a Vasmacskában, és sétáljunk át a Római-partra. Ez a néhány száz méter maga a hamisítatlan nyolcvanasévek-Balatonpart: hekk, lángos, sör és fröccs képezi a vendéglátás gerincét, a belső termekből a Danubius szól, de ha hétvégén jövünk, élőzenében is részünk lehet. A zenekarokat vetésforgóban foglalkoztatják a vendéglátó-ipari egységek, és az említett korszak slágereit viszi messze a víz: "...lesben áll egy cápa, ááá... áldozatra várva..."

A Nyárfás árait a tulajdonos engedélyével közöljük, ennél kicsit olcsóbban (például a Fánk, Lángosban) és drágábban (Csónakház) is fogyaszthatunk a parton. Sör 390, nagyfröccs 270, kávé 250, üdítő 70/dl. A part specialitása, hogy a környékbeliek nem azzal indulnak otthonról sörözni, hogy "leviszem a kutyát", hanem azzal, hogy "elmegyek biciklizni", hiszen a part itt egyben kerékpárút is. Annyi szűk bringáscuccban feszítő, pocakos, italozó-dohányzó középkorút sehol nem találni, mint itt.

A hangulat is békebeli, a játszótereken kiskorúak lógnak a szereken, a rengeteg teraszon folyamatos az étel- és italfogyasztás, a feszültség tapinthatatlan, a záróra egységesen éjfél. A Római ama kevés zenés szabadtéri helyek egyike, amit ötven fölöttieknek és családoknak is bátran ajánlhatunk.

Az északi városrész másik zenés-teraszos központja azon a szigeten található, ahol a híres fesztivál is. A Dokk és Bed Beach, illetve társaik látogatását taxival javasoljuk; az árfekvés nem alacsony, ide nem a szünetelő gimnazistákat várják a környék lakótelepeiről. Kivételt képez a Mokka Cuka, amelynek más a zenei világa és a közönsége is. Ezek a helyek csak május végén nyitnak.

A körúttól északra még egy sziget megtekintését javasoljuk, a két hídról is megközelíthető Margit-szigetét, ahol az utóbbi években sorra nyílnak a remek zenés teraszok. Az első fecskét, amely már önmagában fényt hozott a sziget szerelmespárokkal, hajléktalanokkal és kisstílű bűnözőkkel teli éjszakájába, immár négy éve a Sark presszó üzemelteti. A hely kapcsolata erős a sportokkal, az egyik bejárat majdnem közvetlenül a futókör felé nyílik, a másik pedig kerékpárral leküzdhető rámpa.

Forrás: [origo]
Sark

Népszerűek a csocsóasztalok, az idén felállított vásznon pedig nyomon lehet majd követni a futball-vb mérkőzéseit. A betévedő futók kedvéért még energiaital is kapható a pultban, de ez senkit ne tévesszen meg, a Sark-kert hamisítatlan szórakozóhely. A közönséget pedig, amelyet nap közben oly' vegyessé tehetnek a véletlenül betévedők és a családok (a helynek saját játszótere van!), éjszakára elsősorban a fővárosi értelmiségiek alkotják.

Amennyiben például valódi költővel szeretnénk hajnalban az élet értelméről eszmét cserélni, vagy kezdő rendezőkre tapadó nőket szeretnénk látni, itt megtaláljuk a számításunkat. Az elsősorban grillételekre specializálódott pultban ezer forint a plafon, de zsíros kenyeret sokkal olcsóbban is kapunk. A korsó Dreher 380, a nagyfröccs 370, a kávé és a kétdecis üdítő 220 forint.

Szinte a szomszédban, a volt Casino épületében van a Holdudvar. Az idei évben nyitott hely elődintézménye a Múzeum körúton üzemelt, annak lampionjai, hangulata, közönsége itt is megtalálható. Az épület adottságai nagyon jók, akár négyszáz ember is tartalmasan múlathatja itt az időt, és további fejlesztések várhatóak a hosszú távon gondolkodó üzemeltetőktől. Az árak közepesek: 290 a kávé, 170 egy deci bor. Melegkonyha üzemel egész nap, akár ebédelő/vacsorázó helynek is ajánlhatjuk. Éjszaka a dj-k táncra perdítik a közönséget, a többiek a műemlék falak között űzhetik a csocsólabdát. A Holdudvar minden bizonnyal az idei nyár egyik trendi helye lesz, aki kíváncsi a fővárosi divatra, annak itt a helye.

Forrás: [origo]
Cha-Cha-Cha

Alig pár száz méterre innen, az Atlétikai Centrum bejáratán keresztül jutunk a Cha-Cha-Cha-teraszra. Éjszaka ezen a helyen is veszett szórakozás zajlik, hála a hagyományosan erős dj-csapatnak, Karányitól Supermenig. A szervezők elmondása szerint idén ráerősítenek a meghívottakra, nemzetközi nagyágyúkat látnak majd vendégül. A zeneirány vegyes, előtérben a bootlegek, valamint a new és old disco. Az árak szolidak, a vendégek elsősorban AB státusú helyi fiatalok, valamint külföldiek, mivel a hely bekerült a Lonely Planet útikönyvbe.

Ha ellenállhatatlan vágyat érzünk arra, hogy amerikai turistalányokkal ropjuk a napfelkelte fényeinél, vagy valódi olasz dzsigolókkal flörtölnénk, ne menjünk máshová. Laza helyhez, laza tulajdonos: amikor megkérdeztük az illetékest, milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor megnyitotta a Cha-Cha-Chát, a következőt felelte: "a fene tudja, mi volt hét éve a koncepciónk. Azok a helyek mennek tönkre, amelyek ragaszkodnak a saját koncepciójukhoz".

E sziget másik csücskében, a város legcsúnyább hídja alatt terül el a Copacabana. Exkluzív környezet, dögös táncoslányok, beléptetőkapu és recepció, mindezt az árakban fizetjük meg. Nyitás csak a hónap végén, de a koncepció aligha változott, a pénzéért minőségi környezetet és minőségi kiszolgálást elváró közönséget találhatunk itt. Lehetőleg ne érkezzünk Martensban és szimatszatyorral, mert nem fogjuk jól érezni magunkat.