GU 028: Nick Warren újjászületett

Azt mindig is tudtuk, hogy a Global Underground sorozatában rossz kiadványok nem szoktak megjelenni, az öreg Nick Warren válogatása azonban e felszínes általánosításnál többet érdemel: az év eddigi legjobb mixalbuma!

A GU már korábban is okozott nagy meglepetéseket, például a 023-as kódjelű, Barcelona című válogatásával, amely egy addig csak kevesek által ismert dj-t és zeneszerzőt, James Lavelle-t tett egy csapásra - tegyük hozzá: megérdemelten - világhírűvé. Az Unkle egyik tagjaként is működő Lavelle teljesen új hangzást hozott azzal, hogy erőteljes, de emészthető breakalapokkal tűzdelte meg a klasszikus progresszív hangzást. Azóta egyébként a 026-os válogatást is jegyzi - kötelező darab.

Nagyjából ilyesfajta újítást jelent most a tárgyalt munka, jóllehet Nick Warren esetében szó sincs az ismeretlenség homályáról. Dupla mixcédéje előcsalta belőlünk a nagy szavakkal könnyedén dobálózó rajongót, elöljáróban tehát a következőképp foglaljuk össze a művet: jövőbemutató, drámai, kaotikus, felemelő!

Warren legutóbb 2002-ben, a Reykjavík című 024-es darabot készítette el a sorozatban - úgy volt, hogy ez lesz az utolsó mixe a kiadó számára. Aztán teltek az évek, és emberünk megismert jó néhány olyan fiatal előadót, akik miatt úgy gondolta, érdemes egy újabb kiadványba belefognia.

A 028 tehát nem egy szokványos válogatásalbum: a mixer összegyűjtötte a jövő zenéit, a jövő előadóit és összegyúrta őket a saját, sokéves tapasztalatával. Az eredmény lenyűgöző. Tizenhárom különböző nemzet előadója került fel, köztük a magyar Yvel & Tristan duó, Pillow című szerzeményével, és túlzás nélkül állítható, hogy nincs gyenge szám a lemezeken.

Éppen ezért talán nem is érdemes trackről trackre bemutatni az albumot, inkább az érdekességeket emeljük ki. Az első cédé egy SJ Esau álnevű bristoli producer számával indít, akit valójában Sam Wisternoffnak hívnak. Az illető Jody Wisternoff öccse, aki ugye Nick Warren társa a Way Out West-ben, de a szám hallgatása közben egy pillanatra sem vetődik fel, hogy csupán a baráti kapcsolatnak köszönheti a jelenlétét.

Másodikként jön Alekszej Volikov, Moszkvából, Alex Stealthy néven, majd később Tini Tun, Mexikóvárosból, és ezen a lemezen kapott helyett Yvel & Tristan súlyos mélyekkel megpakolt, lassú, breakes trackje is. A választék tehát nemzetközi, mondhatni, ez az instrumentális zene igazi hatalma!

A második mix az elsőhöz hasonlóan friss és uigynacsak internacionális, hallhatunk számokat Malajziából, Oroszországból, Törökországból vagy Németországból - a nagyobb nevek közül pedig a Holden & Thompson-nak szavazott bizalmat Nick Warren. Nem véletlenül: James Holden szintén nagy újító, rendszeresen újdonságokat visz a progresszív hangzásba, mint legutóbb a Balance 005-os válogatásán. A Come To Me című darab egyszerre hozza a vokális trance és a progresszív jellegzetességeit.

A Morozov által készített számban erőteljes a rockgitár, a Pop Shuvité breakalapokra épített, mégis dallamos, vokális. A német-orosz Blendbrank duó által jegyzett, pörgős, trance-es Synthetic Symphony tökéletesen átvezet egy oldschool klasszikushoz, a Hardfloor Acperience-éhez. Az Acperience először 1992-ben jelent meg, ennek megfelelően kőkemény acidhouse, tele azokkal a bizonyos 303-as hangokkal.

Romeo

GU 028: Nick Warren - Shanghai (Global Underground)
Köszönet a kiadvány egyik hazai terjesztőjének, a Neon Musicnak!