Andy Fletcher a Depeche-ből - megvan a tíz nyertes!

Vágólapra másolva!
Dave Gahan papírszörnyei Martin L. Gore után a Depeche Mode billentyűse is önálló programmal látogat el hozzánk. Andy Fletcher dj-ként érkezik hozzánk, és az általa felfedezett Client is elkíséri az Events Hallba november 20-án, hogy bemutassák merre tart az elektropop.
Vágólapra másolva!

Nagy divat manapság popsztárból dj-vé lenni. Olyan ez, mint hogy a gimiben általában érdemes rock- vagy blues-zenekart alapítani, csak persze nagyban. Ami több okból is érthető. Sok zeneélvezőnek megfordul a fejében, hogy ne csak befogadjon, de elő is adjon valamit.

A középiskolás zenekarokban való részvételnek van egy hátulütője: legalább két akkordot el kell tudni pengetni vagy minimum nagyon hangosan kell üvölteni a mikrofonba. Hogy megtartsák első fellépésüket, ahhoz meg egy bandának kell felállnia valami összhangban. Idáig már nem lehet minimális tanulás és gyakorlás nélkül eljutni. Aztán meg kell egy csomó felszerelés is, meg valami színpadszerű, meg még ki tudja mi minden.

Mennyivel egyszerűbb a leendő dj-nek. A másolt lemezek révén máris megvan az alapanyag, de legyünk jóindulatúak, meg is lehet venni őket könnyűszerrel. Aztán be kell szerezni egy mára egyre inkább elérhető árú felszerelést, de bérelni is lehet vagy elég egy számítógép és egy szoftver is a kezdetekkor. Ütemérzék és stílus minimum kéne, de ebből a kettőből egyiket sem oktatják, mondjuk úgy, mint a g-dúrt és társait.

Így a leendő dj megnyugszik, megvan minden, keverjünk. Hogy mennyire egyszerű mindez jól példázza Niki Belucci esete, akinek szinte két cici is elegendő volt a dj-vé váláshoz. Máshonnan közelítve elég elmenni egy-két házibuliba és megfigyelhetjük, hogy már szinte sehol sem a kétkazettás magnóból kígyóznak elő a hanghullámok. Megint máshonnan szemlélve szinte hetente látunk új neveket megjelenni plakátokon és egy nyolcórás buliban már nem két-három, hanem mondjuk hat-hét lemezlovas lép fel egymás sarkát tapodva.

Semmi esetre sem szeretném Andy Fletchert Belucci kisasszonnyal egy lapon említeni, de nem hiszem, hogy a nyolcvanas években, talpig feketében bárkinek is azon járt volna az agya, hogy egyszer még a szintikirály is bakelitet fog pörgetni kis hazánkban. Ráadásul azt sem vethetjük a szemére, hogy híján lenne a ritmusérzéknek vagy az ízlésnek, sem zeneileg, sem a munkavégzést tekintve.

A munkavégzés ritmusa a világ egyik legsikeresebb zenekarában majdnem annyira ciklikus, mint mondjuk a labdarúgókupákban. Stúdiómunka, lemezmegjelenés, turné, pihenés, majd elölről az egész. Negyed évszázada működik ez a Depeche Mode-nál, mondhatjuk, hogy kiválóan.

Tizenegy albumot és több mint hetvenmillió eladott lemezt tudhatnak maguk mögött. Bárhol a világon megjelennek, a teltház biztos. A zenekar kultuszt teremtett maga köré, szerte a világon rajongói klubokkal, találkozókkal, divattal, sajátos világszemlélettel.

Fotó: www.client_online.net