Basement Jaxx: "A fesztiválok régóta fogyasztásra pörgető tömegrendezvények"

Vágólapra másolva!
Az idei Sziget Fesztivál hétfői főidős fellépője a brit Basement Jaxx volt. A koncert előtt sikerült mikrofonvégre kapni az együttes hangzásfelelős tagját, Simon Ratcliffe-t.
Vágólapra másolva!

- Hogyan találjátok meg a partnereket a zenéléshez?
Simon Ratcliffe: Brixton környékén rengeteg tehetséges arc teszi a dolgát, már több mint tíz éve ontják a jó zenéket. Mi csak figyeltünk és elhívtuk őket próbára. Mandy, Cassy Watson, Malinga, Blue... Akikkel ma este fellépünk, mind odavalósiak.

- Hogyan kezdődött a sikerszériátok?
SR: Saját klubot és lemezkiadót futtatunk, és az évek alatt egyre több emberhez eljutott a zenénk. '98-ra már a legnagyobb kiadók versengtek a munkáinkért. Mi sosem úgy gondoltunk magunkra, mint egy zenekarra. Zenélgetünk, felvesszük, játsszák a dj-k, aztán egyszercsak mindenhol megjelenik. Így megy ez.

- Neked mi a szereped a zenekészítésben?
SR: Mindketten dolgozunk a dalokon, ütemeket írunk, melódiákat játszunk fel, személy szerint én inkább az egész hangzásával és az énekesekkel való munkával foglalkozom inkább.

- Hol léptek fel szívesebben, klubokban vagy fesztiválokon?
SR:
A mi klubunk inkább egy olcsó kocsma, pub, ahol a sarokban van egy dj-pult. Egészen családias bulik kerekednek ki. Kicsi, olcsó és underground, mindig itt játsszuk le a legújabb dalainkat. A fesztiválok pedig már régóta a fogyasztásra pörgető tömegrendezvényekké lettek, teljes masszává gyúrva a zenekarokat. De mindig szívesen eleget teszünk ilyen meghívásnak. Egy éve, hogy ezt az új produkciót összeállítottuk, amit hallhattok itt ma este, amúgy öt éve turnézunk a világban.

- Valami újdonságot várhatunk tőletek az idén?
SR:
Igen, most készülünk egy Yoko Ono-remixszel, ami a Double Fantasy albumon Every Man Who Loves a Woman címmel szerepel. Yoko nagyon jól énekel, öröm vele dolgozni.