Intelligens járművek

  

Az intelligens járművek köztünk vannak. Ám nem sugárzik róluk az "értelem"; ezért hát nehéz felismerni őket. Mi jellemzi az intelligens járműveket, elterjedésük mikorra várható, s melyik az az időpont, amikor útjainkon a hagyományos és az autonóm járművek együtt közlekednek majd? Egyebek között erről beszélgetünk Palkovics Lászlóval, a Budapesti Műszaki Egyetem professzorával, a Knoor Bremse Fékrendszerek Kft. magyarországi kutatási igazgatójával.

Intelligens járművek. Valójában mit jelent itt, ebben az összefüggésben az intelligens jelző?
- A műszaki életben, ha azt mondjuk valamire, hogy intelligens, akkor többnyire valamiféle döntést hozó, adott helyzetekre emberi módon reagáló szerkezetre, rendszerre gondolhatunk. A járművek általában nem ilyenek, de a járművekben vannak (lehetnek) intelligens rendszerek; ezek vagy az embert segítik: a vezető döntéseit vagy beavatkozásait támogatják, vagy az ember helyett avatkoznak bele a folyamatokba.
Az ember járművét nem mindig, nem minden helyzetben képes kézben tartani. Például egy átlagos képességű sofőr képtelen arra, hogy a stabilitás határain járművét irányítsa (ebben a helyzetben egy nagyon kicsi, rossz irányú beavatkozás is teljes instabilitáshoz - például a jármű borulásához vagy kiperdüléséhez - vezethet). Az intelligens járművek rendszerei az ilyen és ehhez hasonló kritikus helyzeteket próbálják kezelni, olyan helyzetekbe avatkoznak közbe, amikor a vezetőtől már nem várható el, hogy helyesen, a helyzetnek megfelelően reagáljon.

Az intelligens járműnek az emberi intelligencián túlmutató intelligenciája volna?
- Nem, ezt nem mondanám. Ebben a pillanatban az emberi intelligenciát nem tudjuk meghaladni. Pusztán arról van szó, hogy olyan helyzetekben, amikor az ember képességei nem alkalmasak a megfelelő beavatkozásra, az intelligens rendszerek erre képesek. Nem azért, mert e rendszerek intelligenciája nagyobb, mint az emberé, hanem mert egy bizonyos területen olyan képességekkel ruházzuk fel őket, amilyenekkel az ember nem rendelkezik, mert több információhoz jutnak hozzá, mint az ember, s mert nincsenek "emberi tényezőik" (az ember reakciója, reakcióideje sok mindentől függ, például attól, hogy éppen jól aludt-e vagy sem, hogy milyen a pillanatnyi lelki állapota, vagy hogy milyen korú).

Ilyen értelemben - a közúti járműveken kívül - intelligens lehet egy repülőgép, egy mozdony, egy hajó is.
- Persze, ez így van. De az intelligens közúti járművek némileg bonyolultabbak, mint vízi vagy akár légi társaik, s ez egyszerűen a közlekedési helyzetükből adódik. Ha egy repülőgép fölszállt, többnyire zavartalanul repülhet. Ugyanígy van a vasút esetében is (most tekintsünk el attól, hogy olykor szembe jön egy másik vonat, vagy egy teherautó keresztezi a vasúti sínt). A közúton azonban bármi megtörténhet, hiszen nem tudom befolyásolni a közlekedés többi szereplőjét; autójával - bizonyos szabályokat betartva - mindenki arra megy, amerre akar, és mindenki azt tesz, amit akar. Ilyen értelemben a legnagyobb bizonytalansággal a közúti közlekedés rendszere bír, és emiatt ennek az irányítása is a legösszetettebb feladat.

Nehezen találtunk ide Önhöz. Könnyebb lenne az életünk, ha intelligens rendszerek segítenének bennünket a közlekedésben. Beírnánk az autó "fedélzeti" számítógépbe az Ön címét, aztán az ilyen, olyan rendszerek idevezérelnének minket. Mennyire futurisztikus ez a kép?


Itt szükség van a vezető közreműködésére. Vezető nélkül, "robotsofőrrel" ugyanez megoldható?

Kerner István