Jogi tanácsok: a pótszabadságtól a névváltoztatásig

Az elmúlt hetekben olvasóink által feltett kérdések és jogi szakértőink ezekre adott válaszai közül olvashatnak az oldalon.

A témák:

A pótszabadság
Válás külföldön
A nevelési ellátás
A névváltoztatás szabályai
Házassági vagyonjogi szerződés
A válóper kérdései

Amennyiben jogi problémái vannak, e-mailben fordulhat ügyvédeinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseire rövid időn belül válaszolunk, és az érdekes kérdéseket a válaszokkal együtt a Női lapozó oldalain is elolvashatják. Itt teheti fel a jogásznak kérdéseit

A feleségem első gyerekünkkel gyeden van. A pici után jár a 2 nap pótszabadság. Tudtommal ezt bármelyikünk igényelheti, kérdésem, hogy ez igaz-e, és igénybe tudom-e venni már a gyed ideje alatt. Ha igen, ezt melyik jogszabályban találom meg?

A Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 132. § (2) bekezdése szerint "a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti."

Ebből következően valóban bármelyik szülő igénybe veheti a pótszabadságot, aki nagyobb szerepet vállal a gyermeknevelésben, azaz például ápolja a beteg gyermeket. Véleményem szerint azonban a gyeden lévő szülő nyilvánvalóan nagyobb szerepet vállal a gyermeknevelésben.

***

Svédországba mentem férjhez, férjem ott élő magyar állampolgár, én is magyar állampolgár vagyok. Tavaly a férjem és a közös gyermekünk megkapta a svéd állampolgárságot is, tehát ők most kettős állampolgárok. A férjem válni akar, és szeretné, ha a bíróság nála helyezné el a gyermeket. Magyarországon kötöttünk házasságot.
Kérdéseim a következők:
- Férjem szerint Svédországban is beadhatja a keresetet, és a svéd bíróság jogosult dönteni, mind a válás, mind a gyermek elhelyezése ügyében. Így van?
- A gyermek elhelyezése és láthatása ügyében milyen döntést hozhat a magyar bíróság, ha a szülők két különböző országban élnek a válás után?
- Ha külföldön maradok, hogy a gyereket gyakrabban láthassa az apja - amennyiben a bíróság nálam helyezné el -, a tartásdíj összegét akkor is a hazai viszonyokhoz szabják?
- Közös szülői felügyelet létezik a magyar családjogban? Ha igen, milyen esetben alkalmazza a bíróság?

A magyar nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet értelmében a házasság felbontása során azt a jogot kell alkalmazni, amelyik a keresetlevél benyújtásakor a közös joguk volt. Esetünkben ez a magyar jog. Tehát a magyar jogszabályok szerint a nálunk megindított eljárás során a magyar jogot kell alkalmazni. A bontóper ettől függetlenül Svédországban is megindítható, de a svéd bíróság által alkalmazandó jogról nem tudok Önnek felvilágosítást adni.

A gyermekelhelyezés és kapcsolattartás kérdésének eldöntése az eset összes körülményének az ismeretében válaszolható meg. A gyakorlat az, hogy ha Önnél helyezik el a gyermeket, akkor a különélő apa itt Magyarországon láthatja a gyermeket. Később telefonon és levélben is tarthatja vele a kapcsolatot. Ez persze a gyermek életkorának emelkedésével változtatható.

A tartásdíj összegét álláspontom szerint a hazai szabályok szerint, a gyermek szükségletei figyelembe véve állapítják meg. Amennyiben Ön külföldön kíván élni, akkor ezt a körülmény a tartásdíj összegének a megállapításánál álláspontom szerint figyelembe kell venni. Ugyanis más a helyzet, ha az apának a magyarországi, illetve a svéd viszonyok mellett kell a gyermekét tartania.

Létezik közös szülői felügyelet a magyar jogban is. A családjogi tv. szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.

Amennyiben a svéd joggyakorlattal kapcsolatos információkra van szüksége, kérem, forduljon a budapesti svéd nagykövetséghez.

***

Édesapám rokkantnyugdíjas, édesanyám gyári munkás, én 21 éves vagyok, márciusban leszek 22. Azt kérdezném, jár-e nekünk méltányossági alapon családi pótlék, mert én főiskolás vagyok, nappali tagozaton elsőéves.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-a alapján amennyiben ön felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, a szüleit megilleti az úgynevezett nevelési ellátás, ami összegszerűen a családi pótlékkal azonos, csak 6 éves kor felett már nem családi pótléknak, hanem nevelési ellátásnak nevezik. Javaslom, hogy egyik szülője menjen el a lakóhelyük szerint illetékes TÁH (Területi Államháztartási Hivatal) kirendeltségébe, és az ehhez szükséges formanyomtatvány kitöltésével igényelje a nevelési ellátást.

***

Gyermekem 13 hónapos. Az édesapától külön élünk, bár tett apasági nyilatkozatot. Megváltoztathatom-e a gyermek családi nevét édesanyám leánykori családi nevére, valamint elhagyhatom-e hivatalosan a második keresztnevét? Ha igen, mi a módja?

Az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet szabályozza az anyakönyvek, a házasságkötési eljárás és a névviselés szabályait. A 28. § (1) bekezdése értelmében az anyakönyvvezető - a szülők kérelmére - a 14 éven aluli kiskorú személy utónevét egyszer módosíthatja. A (2) bekezdés szerint ha a több utónévvel rendelkező személy valamelyik utónevének kizárólagos viselését vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri, az alapbejegyzést az anyakönyvvezető egyszer módosítja. A módosítást követően az anyakönyvben legfeljebb két utónév maradhat.
A családi név megváltoztatását a névváltoztatásról szóló 11/1955. (II. 20.) MT rendelet alapján lehet kérni. Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. A kérelmet az állandó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. Az anyakönyvvezető a kérelmet közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel.
Arról, hogy a családi név megváltoztatására irányuló kérelmet a belügyminiszter teljesíti-e vagy sem, nem tudok Önnek felvilágosítást adni. Erről a jogszabály sem tartalmaz konkrét rendelkezéseket. Álláspontom szerint azonban az apának - amennyiben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett - törvényes érdeke fűződhet ahhoz, hogy a gyermeke az ő családi nevét viselje.

***

Lehet-e házassági szerződést kötni utólag (15 éve vagyunk házasok és a férjem nevén van minden) és hogyan? Meddig érvényes egy házassági szerződés, hogy és hol lehet meghosszabbítani? A gyermekek örökölnek mindent egy esetleges haláleset esetén? Mi illeti meg az özvegyet? A házasságba egyformán vittünk be mindent. Egyéb okok miatt nem akartuk, hogy a nevemen legyen valami. Továbbra is fenntartanánk a tulajdont, csak esetleges válás és haláleset esetére kellene a házassági szerződés.

Házassági vagyonjogi szerződés a házasságkötés előtt és a házassági életközösség fennállása alatt bármikor köthető. A szerződésben a családjogi törvénytől eltérően határozhatják meg a házastársak, hogy mely vagyon kerül közös, illetve különvagyonba. A szerződés időbeni hatálya a vagyonközösség idejére korlátozódik, azaz az életközösség megszakadásával, illetve bármelyik fél halálával a szerződés megszűnik. A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Ebből következően a szerződéssel házasságuk fennállásának idejére rendezhetik vagyoni viszonyaikat (ennek például egy esetleges ingatlaneladásnál lehet jelentőssége). Amennyiben az életközösség megszakad, és házasságukat fel kívánják bontani, családjogi szempontból nincs jelentősége annak, hogy kinek a nevén vannak az ingatlanok vagy ingóságok, ugyanis a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs halála után a törvényes öröklés rendje szerint leszármazói (gyermekei) örökölnek egymás közt egyenlő arányban, azonban a túlélő házastárs örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Amennyiben azonban újabb házasságot köt, a haszonélvezeti joga megszűnik. Amennyiben el kívánnak térni a törvényes örökléstől, ezt nem házassági szerződéssel, hanem végintézkedéssel (például végrendelettel) kell rendezni.

***

Szeretném, ha röviden választ adnának arra a kérdésre, hogyan zajlik egy válóper, milyen kérdéseket kell átgondolni, mielőtt az ember belevág.
Egy ismerősöm beleszeretett egy lányba, a családja még nem tud róla semmit, azonban az illető a váláson gondolkodik, mivel nem érzi fairnek megváltozott érzelmekkel a házaséletet. Mi történik akkor, ha csak ő akarja a válást, meddig húzódhat időben, illetve, ha hamar kiegyeznek, mi az a legrövidebb idő, ami alatt kimondják a válást? Van egy gyermeke is. Anyagilag milyen kötelezettségei lesznek utána?

Az [origo] Üzleti Negyed rovatában, az alábbi cím alatt talál a házassággal (és válással) kapcsolatos kérdésekről bővebb anyagot.
A házasság felbontásáról részletesen itt olvashat.

Amennyiben sikerülne a házasfeleknek a házasságot egyező akaratnyilvánítással - köznapi néven közös megegyezéssel - felbontani, úgy az alábbi kérdésekben kellene egymással megállapodást kötniük:
- közös kiskorú gyermek elhelyezése
- gyermek tartása
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartása
- házastársak közös vagyonának megszüntetése - az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése kivételével, de beleértve a lakáshasználatot is,
- esetleges házastársi tartás.

A házasság felbontására akkor is sor kerülhet, ha azt az egyik fél ellenzi, azaz nem akar válni. Ilyenkor kicsi az esélye, hogy a járulékos kérdésben meg tudnak a felek egyezni, de ha mégis, akkor jó esetben - és ez főleg az eljáró bíróság munkaterhétől függ - akár két-három hónap alatt, mindössze két tárgyalás tartásával befejezhető az eljárás.

Korábbi levelek és válaszok
Első oldal
Második oldal

Könyvajánlat
Szülők és gyermekek jogi tanácsadója