Bauhaus-élmény a 21. században

A mai környezetformálás fő törekvése ismét az ember szolgálata. Nemcsak a bútordesign, hanem a teljes téralakítás is követi azokat az igényeket, amely egyrészt a benne élők ergonómiai szükségleteit elégíti ki, másrészt az ember és természet kapcsolatát segíti elő. Napjaink követhetetlen tempójában, a zsúfolt városok pszichés nyomorában ismét nagy szükség van azokra az emberi léptékekre, melyek feltöltődésünk elemi alapjai. Mennyire aktuálisak Moholy-Nagy szavai: "Az új építészet legmagasabb fokán arra lesz hivatva, hogy megszüntesse az eddigi ellentétet organikus és mesterséges, nyílt és zárt, vidék és város között. Az építészet pozitív kell, hogy legyen."

Pozitív példaként emlegethetjük azt a 80-as évekbeli modernből átalakított, Bauhaus-szellemben újjáépült házat, melyet F. Kovács Attila tervezett.

Az épület nincs elemelve a kert szintjétől, az exteriőr és enteriőr organikus egységként működik. A kertet magas tujasor övezi, ez a fajta zártság azonban nem természetellenes, mivel "természetes" kerítésről van szó. Ugyanakkor védettséget ad, és egyfajta bensőséges hangulatot teremt. Az épület két szintjén átfutó üvegfal a kertre néz. Az oldalterasz is tolóüvegfallal nyitható, miként a földszinten is. Az épület belseje nincs tele zöld növénnyel, a hatalmas üvegfelületeken áttűnő látvány adja a természettel való szerves kapcsolatot.

Az egész ház téralakítására az emberi léptékű, nyitott, tiszta terek jellemzőek, a méretek pedig lehetővé teszik, hogy az itt lakók ezt a maga teljességében megéljék és élvezzék. Az épület belsejét egységes kövezet borítja, egy olasz mészkőlap alkotta burkolatrendszer, amely végigvonul az előszobától a nappalin, fürdőszobán át, még a tetőteraszra is kilép, természetesen fagyálló változatban. A vörösfenyőből készült fa nyílászárók éppígy ismétlődnek a ház valamennyi falsíkján.

Fontos szempont volt az épület koncepciójában, hogy a természetes anyagok domináljanak. A berendezési tárgyak egyszerű vonalvezetésű, funkcionális bútorokból állnak. A házigazda nem ragaszkodott ahhoz, hogy a ház és a bútorok következetesen egy stílusban maradjanak. Így a bútorok sokkal semlegesebbek, mintha eredeti Bauhaust választott volna. A színek a természetes anyagok melegségét erősítik. A barnák, törtfehérek, szürkék nyugalmán csak a festmények erős tónusai élénkítenek.

Molnár Sándor hálószobába választott képének vöröse erős vitalitást sugároz, mely kimozdítja statikusságából az intim enteriőrt. A nappaliban Zuzu képét spot lámpa világítja meg, a fekete alapon arany körről visszasugárzó fény a keleti misztikumot idézi. A sötétbarna parkett és bútorok közül úgy süt ki az arany, hogy egészen megváltozik az ember térérzete.

A konyha berendezése is éterien tiszta. A bútorok alsó tartóelemei nincsenek leültetve a földre, egy acélszerkezet tartja őket. Ugyanez a visszafogottság érvényes a kerti bútorokra is. Richard Schultz designer új licence alapján készült hófehér alumíniumszerkezeteire feszített műanyag szövet került natúr bőrszegélyekkel.

"Az építészet csak akkor fog közelebb jutni a megoldáshoz, ha eljutottunk az emberi élet mélyebb megismeréséhez, a maga teljes élettani egészében. Egyike a legfontosabb momentumoknak ebben az ember beillesztése a térbe, a tér megfoghatóvá tétele, az építészet mint az általános tér tagolása. Az építészet gyökere a térproblémák uralásában, a gyakorlati konstrukció-problémákban van."

Korábbi lakásbemutatók
Bútortervezés személyre szabottan
Életre keltett harmónia
A gangról nyíló varázslat
Negyedik típusú találkozások

Nem hiányzik a könyvtárából?
A 20. század építészete
Építészeti stílusok ókortól napjainkig

Fórumajánló: Az én kicsi váram