Jogi esetek - olvasóink leveleiből

A témák

Gyes külföldön
Már kifizetett televíziókészülék üzembetartási díjak ismételt követelése
Ajándék visszakövetelése
Tönkrement winchester
Lakástulajdon megosztása

Amennyiben jogi problémái vannak, e-mailben fordulhat ügyvédeinkhez tájékoztatásért, tanácsért. A kérdéseire rövid időn belül válaszolunk, és az érdekes kérdéseket a válaszokkal együtt a Női lapozó oldalain is elolvashatják.
Itt teheti fel a jogásznak kérdéseit

Lassan, pár napon belül megszülöm első gyermekemet. 15 éves közalkalmazotti munkaviszony áll mögöttem. 2001. február 28-ig volt folyamatos munkaviszonyom, majd március 1-jétől egyéni szerződést kötöttem a tb-vel. Ezután követtem a férjemet az USA-ba, mert ott dolgozik. Én májusban mentem haza, ahol jártam rendszeresen orvosi vizsgálatra és terhességi tanácsadásra is. Terhességem első két hónapjában még kaptam táppénzt a tb-től, az egyéni tb-szerződés alapján. Július óta ismét a férjemnél vagyok, itt is fogok szülni Amerikában.
A kérdésem: a gyes igényléséért kihez, hova kell fordulnom, hogy intézkedhetek a jogos járandóság ügyében?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény hatálya (2. §) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárokra, valamint a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiekre terjed ki. Ez a jogszabály rendelkezik a nevelési ellátásokról (családi pótlék, iskoláztatási támogatás), a gyermekgondozási ellátásokról (gyes, gyermeknevelési támogatás), valamint anyasági támogatásról.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály hatálya a fentiek alapján csak a Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárokra terjed ki, amennyiben Ön külföldön szüli meg gyermekét és folyamatosan külföldön tartózkodik, nem jogosult gyesre. Természetesen, ha a gyermek 3 éves koráig bármikor hazatelepül, beadhatja az illetékes Területi Államháztartási Hivatalhoz (TÁH) a gyes iránti igényét. Amennyiben itthon szülné meg gyermekét és megállapítanák jogosultságát a gyesre, akkor is bejelentési kötelezettség terheli arról, ha három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, ugyanis ebben az esetben megszűnik az ellátásra jogosultsága.

Szintén a fenti jogszabály rendelkezik az anyasági támogatásról, amely egyszeri juttatás, és minden szülő nőt megillet. Ennek összege az öregségi nyugdíjminimum 150 százaléka, ez hozzávetőlegesen 30 000 forint egyszeri juttatás. A támogatási igényt a szülést követő 180 napon belül kell benyújtani a TÁH-hoz, az ennek megfelelő formanyomtatványon. Amennyiben meghatalmazza valamelyik magyarországi hozzátartozóját, hogy az ön nevében benyújtsa ezt az igényt, akkor nem kell ezért hazautaznia. Az igényléshez csatolni kell majd a születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítását, valamint az orvos igazolását arról, hogy a terhesség ideje alatt legalább 4-szer részt vett terhestanácsadáson. Amennyiben azonban tudja igazolni, hogy a terhesség alatt 5 hónapot meghaladóan tartózkodott külföldön, nem kell orvosi igazolást csatolnia a terhesgondozásról.

* * *

Az [origo] oldalán szereplő UPC-előfizetési díjjal kapcsolatos válaszuk nagyon elgondolkoztatott. Jelenleg én is hasonló cipőben járok, és teljesen kiszolgáltatottnak érzem magam.
A Posta Rt. december 30-án tértivevényes levélben szólított fel, hogy fizessem ki televíziókészülék-üzembentartási díjhátralékomat, amely 1997. szeptember, október, november és december hónapokra nézve keletkezett. Fizessem meg továbbá a vonatkozó törvény által előirt 100 százalékos késedelmi pótlékot. Ez összesen valamivel több mint 4000 Ft-ot tesz ki. Felszólított továbbá arra, hogy ha mégis befizettem a díjat, azt igazoljam a nyugta bemutatásával, és ebben az esetben törölnek (!) a listájukról.

Mivel a televíziókészülék-üzembentartási díj adójellegű befizetés, ezért természetesen megőriztük a nyugtáinkat, melyek bizonyítják, hogy a reklamált díjakat a postai kézbesítőnek kifizettük. Eddig tehát rendben is lenne a dolog. De nem hagy nyugodni az eljárás módja. Valóban bárki újra és újra követelhet tőlem már kiegyenlített díjakat, amelyek beszedését ráadásul a reklamáló saját szervezetén keresztül végezte el? Kérhetem-e, mielőtt bemutatom a saját bizonylataimat, hogy tárják fel azokat a nyilvántartásokat, melyek alapján megállapították a tartozásomat? Vagyis terheli-e őket valamiféle bizonyítási kötelezettség?

Természetesen kérheti a Posta Rt.-t, hogy igazolja, miből állapította meg az Ön tartozását, de amennyiben a nyilvántartásaiban ténylegesen nem szerepel, hogy befizette a díjat, Önnek kell igazolnia a befizetések megtörténtét. Amennyiben ugyanis ebből önök között jogvita merül fel, a perben a polgári perrendtartás szabályai szerint - 164. § (1) bek. - a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

* * *

Szeretném megkérdezni, hogy az esküvő előtt a barátomtól kapott ajándék visszakövetelhető-e. Két évvel ezelőtt kaptam külföldi barátomtól nagyobb értékű műszaki cikkeket, de mivel rajtam kívülálló okokból (nem lehet gyermekem, és neki ez volt a házassági feltétele) valószínűleg nem lesz házasság, ő már követeli vissza a holmit. Az, hogy nem lehet már gyermekem, csak most derült ki. Köteles vagyok-e visszaadni, ha meghiúsul a házasság?

A polgári törvénykönyv 582. §-ának (3) bekezdése alapján az ajándékozó többek között akkor követelheti vissza az ajándékot vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül, az ajándékozásra nem került volna sor.
Amennyiben ön nem adja vissza az ajándékokat, csak perben tudja visszakövetelni azokat, s a perben neki kell majd bizonyítania, hogy két évvel ezelőtt azzal a szándékkal ajándékozta meg önt, hogy majd később házasságot fognak kötni.

* * *

2001. szeptember elején vásároltam egy számítógépet, és minden alkatrészére 1 év garanciát kaptam. A gépben lévő winchesterem a napokban tönkrement. A kereskedő azonnal kicserélné, de akkor elveszne a winchesteren lévő információ. Ezeket az adatokat kb. 300 000 Ft-ért lehet visszamenteni. Az eladáskor nem tájékoztattak arról, hogy az adatvisszamentés az én költségem lenne. Úgy gondolom, hogy egy garanciális termék által okozott másodlagos kárt is a kereskedőnek kell megtéríteni. Vagyis az adatvisszamentés költsége a kiskereskedőt terheli. Információim szerint Magyarországon ilyen per még nem volt, és nem tudom, hogy most mi a helyzet.

A fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. tv.) szerint a fogyasztási cikkek csak használati és kezelési útmutatóval hozhatók forgalomba. Az útmutatókban magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű használatáról, felhasználásáról,
eltarthatóságáról és kezeléséről. Amennyiben az áru importból származik, az idegen nyelvű útmutatóval együtt azzal azonos tartalmú magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót is mellékelni kell. Azokhoz az árukhoz, amelyekre jogszabály kötelező megfelelőségtanúsítási kötelezettséget ír elő, csatolni kell a megfelelőségi tanúsítványt is.

A tájékoztatási kötelezettség, illetve a csomagolási előírások megtartásáért való felelősség megoszlik a gyártó és a forgalmazó között. A címkézési, a használati és kezelési útmutatóval kapcsolatos, a megfelelőségtanúsítási, valamint a csomagolási szabályokat a gyártó köteles megtartani, az ár/díj
feltüntetése pedig a forgalmazó kötelessége. Amennyiben azonban a gyártó nem látja el az árut az előírt tájékoztatással és csomagolással, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni. Vita esetén pedig a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy megadta a szükséges tájékoztatást a fogyasztónak. A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e vagy sem.

Az, hogy a kereskedő, illetve a gyártó miről tájékoztatta önt a vásárláskor, csak a kötelezően mellékelt kezelési és használati útmutatóból derülhet ki pontosan. Véleményem szerint azonban a számítógépen tárolt adatok biztonságos mentéséről (akár úgy, hogy a fontos adatokat ne csak a winchesteren tárolják) való tájékoztatás nem tartozik a kereskedő, illetve gyártó kötelezettségei közé.

Természetesen amennyiben úgy érzi, hogy kára keletkezett, és az okozati összefüggésben áll akár a gyártó, akár a kereskedő magatartásával, illetve mulasztásával, akár peren kívül, akár perben kérheti a kárának megtérítését. A perben a károkozónak kell bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, azaz megadta a jogszabályokban előírt tájékoztatást, illetve a gép meghibásodásakor a rá vonatkozó jótállási szabályoknak megfelelően járt el.

* * *

1991-ben megvettük a bérlakásunkat, annak tulajdonosaként 1/1 arányban én lettem bejegyezve (így egyszerűbb volt az ügyintézés, mivel akkor a feleségem még nem volt magyar állampolgár). A feleségemet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Azóta a feleségem megkapta a magyar állampolgárságot, és én szeretném a lakás tulajdonjogát vele megosztani. Komoly műtét előtt állok, nem szeretném, ha esetleges halálom után a feleségem nem rendelkezhetne szabadon a lakással.
Kérdéseim:
- Kell-e a megosztásért illetéket fizetni?
- Ha meghalnék, kell-e neki valamilyen címen illetéket fizetni és mennyit?
(A vásárláskor a lakás értéke 500 ezer forint alatt volt, az akkori érték számít vagy a mai?)
- Melyik megoldás a legolcsóbb számunkra? (Mindketten nyugdíjasok vagyunk.)
- Hová forduljak, mi a teendőm? (Ügyvéd, földhivatal, közjegyző stb.?)

Amennyiben az ingatlan vásárlásakor már házastársak voltak (a levélből úgy tűnik, hogy ez a helyzet), akkor a házasság alatt történt szerzés vélelme alapján az az ingatlan vonatkozásában is közös tulajdon keletkezett Önök között, bár ez ingatlan-nyilvántartáson kívüli közös tulajdon, mivel a
bejegyzés ettől eltérően történt. Ebből következően álláspontom szerint házassági vagyonjogi szerződést kellene kötniük. Ebben azt rögzítenék, hogy a földhivatali bejegyzéstől eltérően a lakás, mivel azt a házasság fennállása alatt közösen szerezték, a közös, 1/2-1/2 arányú tulajdonuk. A szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni. Illetékfizetési kötelezettség a véleményem szerint ezen szerződés után nem keletkezik. Amennyiben azonban ezt a problémát adásvétel, vagy ajándékozás útján oldanák meg, illetéket mindenképpen kellene fizetni.

Ha Önnel bármi történne, és a lakás öröklés alá esik, leszármazók hiányában a felesége örököl. A lakástulajdon öröklése esetén az örökösnek 2,5% illetéket kell fizetnie. Amennyiben vannak leszármazóik, úgy az Ön tulajdoni hányadát a leszármazói, a felesége pedig csak haszonélvezetet örökölne (de az már van neki).

Bármilyen illetékfizetési kötelezettségről van szó (öröklés, ajándékozás, adásvétel stb.), az illetéket mindig az illetékfizetési kötelezettség (szerződéskötés) időpontjában fennálló forgalmi érték alapján állapítják meg.

Vissza a jogászok oldalára