Peren kívüli felek

A családok nincsenek felkészülve a konfliktusra, és nincsenek eszközeik megoldásukra. Ezért ha probléma merül fel, a leggyakoribb megoldási mód ma Magyarországon a válás (1998-ban minden ezer házasságkötésre 574 válás jutott, szemben az 1990. évi 375 válással - a KSH adatai). A válás, a gyermekelhelyezés, a családi konfliktusok, kapcsolattartási ügyek, a család és intézmény vitája esetén a jogi út, a bírósági ítéletek nagyon kevéssé oldják meg a felmerülő vitás kérdéseket. Ezekben az esetekben nemcsak az okoz gondot, hogy nem lehet a vitát lezárni, megnyugtatóan rendezni, hanem az is, hogy a konfliktus szereplői - közöttük kiemelten a gyerekek - jóvátehetetlen sérüléseket szenvednek el a sokszor évekig tartó fájdalmas küzdelemben. A gyerekek életében az időnek talán még a felnőttekénél is nagyobb jelentősége van, az ellopott gyerekkor nem pótolható, az elszenvedett érzelmi sérülések nagyon nehezen gyógyulnak. Ráadásul ezekben a vitákban nem könnyen eldönthető kérdésekről van szó, hanem érzelmekkel telített, nehezen megfogalmazható problémákról. A küzdelmeknek nincsenek nyertesei, csak sok-sok vesztese.

A mediáció egy olyan speciális módszer, amely segítségével ezekben a kilátástalannak tűnő helyzetekben jutnak megegyezésre azok az emberek, akik korábban sokszor még egy asztalhoz sem voltak hajlandók leülni. A mediáció viszonylag új módszernek számít Magyarországon, a legtöbben a gyámhatóságon, gyermekjóléti szolgálatokon, családsegítőkön keresztül jutnak el az irodába, de már bírák is küldenek ide ügyfeleket.
Konfliktusaikkal és problémáikkal a Budapesten működő Mediációs és Gyermekjogi iroda munkatársaihoz is fordulhatnak az érdeklődők. Két szakember, Lovas Zsuzsa pszichológus és Barinkai Zsuzsa jogász segítenek a vitákat, konfliktusokat agressziómentesen megoldani és érdemi megegyezésre jutni a feleknek, legyen szó családi vitáról - láthatási problémák, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás -, iskolai problémákról. A mediációs irodához nemcsak elmérgesedett ügyekkel fordul(hat)nak, hanem megelőző céllal is, például válást fontolgatók vagy válófélben lévők, így sokszor a bírósági perek is szükségtelenné válnak a gyors megegyezés után.
A mediációról és a segítők munkájáról beszélgettünk az iroda két munkatársával.

Mit jelent a mediáció?

A mediáció szó szerint az jelenti, hogy közvetítés. Ez ki is fejezi, hogy mi történik itt, mert a mediátorok közvetítenek a vitázó felek között annak érdekében, hogy megegyezzenek, hogy elkerüljék a további vitákat, amelyek az esetek kilencven százalékában a bíróságra vezetnek, és ott dőlhetnek el, illetve folytatódnak éveken keresztül. A mediáció azért jó, mert rövid idő alatt születhetnek megoldások egy-egy konfliktusban anélkül, hogy évekig folyna a huzavona - vázolja Barinkai Zsuzsa.

Miben különbözik a mediáció más olyan módszerektől, pl. a családterápiától, amikor szintén külső segítőhöz fordul két ember konfliktusai, vitái miatt?
A mediáció nem egy pszichológia módszer, vagyis nem terápia, hanem egy konfliktuskezelési módszer. Minden alkalommal adott egy konkrét konfliktus, és a konkrét konfliktus megoldását segíti a módszer. A mediácóban azt mondjuk, hogy a konfliktus nem a kapcsolatból adódik, nem foglalkozunk a mélyebb folymatokkal, van egy konfliktus, amelyet meg kell oldani. Megegyezésre van szükség a továbblépéshez, akár üzleti partnerekről, akár munkatársakról, akár családtagokról van szó - magyarázza Lovas Zsuzsa.
Ugyanakkor nagyon jó, hogy mediátorként pszichológus is résztvesz a beszélgetésben, hiszen a konkrét konfliktus mögött - pl. gyermekelhelyezés - mindig olyan emberi konfliktusok rejlenek, melyek a megegyezés elé pszichés akadályt gördítenek, ezeket pedig a pszichológus könnyebben felismeri, feltárja, így könnyítve a felek megoldásra jutását.
A mediáció háromórás ülése alatt legtöbbször akkor is születik megegyezés, amikor a folyamat elején mi magunk, mediátorok is kétkedve kezdjük el a beszélgetést, mert olyan mértékű ellentét feszül a felek között.

Mitől ilyen hatásos ez a módszer? Hogyan alakult ki ez a speciális konfliktuskezelési technika?
Ez nem egy csodaszer, a resztorativ technikák (resztoratív = helyreállító) már régóta működő formák. Sokkal meghatározóbb, és a hatásosságát ez adja, hogy a mediációnak van egy nagyon jó kerete. A keret a technika, ki vannak dolgozva a lépések, a lépések során bizonyos technikákat ajánlott alkalmazni. Egy kissé valamely tárgyalástechnikához hasonlítható. Különösen hatásos ez a keret Magyarországon, ahol a vitát egyébként a spontaneitás, inprovizálás jellemzi, és gyakran "elúszunk" egy-egy vitában, elmegyünk egy-egy irányba. A mediáció hat vagy hét meghatárott szakaszból áll, ezen mindig végig kell menni, ez sokat segít, hogy a folyamat eredményre vezessen.
Itt fontos megemlíteni - mondja Lovas Zsuzsa -, hogy mennyire jelentős a folyamatban a jogász jelenléte. Sokszor születhetne olyan megoldás, ami jogilag nem helytálló, vagy gyakran olyan dolgokon veszkednek, melyeken teljesen felesleges, mert a jogszabály nagyon egyértelműen kimondja a megoldást. A jogász azonnal felvilágosíthatja a feleket bizonyos dolgokról, így ezzel is elkerülhetők a felesleges viták, veszekedések.

Amikor a megegyezés születik

Hogyan történik egy találkozó? Milyen célokat tűznek ki, és mivel nem foglalkoznak egyáltalán?
Vegyünk egy válási mediációt, melyben van gyermekelhelyezési vita, hozzá kapcsolódóan gyermektartási vita, kacsolattartási vita és vagyoni vita. A hozzánk ellátógató felek először megismerik a mediáció lényegét, megbeszéljük, hogy ők mit várnak tőlünk, mi mit várunk tőlünk. Lényeges rögzíteni, hogy az adatokat titkosan kezeljük, és a mediátorokat nem hallgathatja meg tanúként a bíróság.
Ha a feltételeket mindenki elfogadta (írásban), akkor először meghallgatjuk az egyik felet. Van, amikor csak a szülők vannak jelen, de néha a nagyobb gyerek véleményére is kíváncsiak vagyunk, így a folyamat egyes szakaszaiban ők is részt vesznek.
Amíg az egyik fél beszél, a másik fél hallgat, de jegyzetelheti, hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel vitázni szeretne. Fontos, hogy mindenki kibeszélhesse a fájdalmát, problémáit. Mindenről lehet beszélni, nincs bíró, aki leállítja, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. A mediátor természetesen igyekszik bizonyos kereten belül tartani a dolgokat.
Ezután következik a másik fél, akinek szintén van ideje, hogy elmondja, hogyan látja a helyzetet. Ezalatt a mediátor számára is kiderül, hogy melyek azok az azonossági pontok, közös témák, melyek mentén érdemes elindulni a megegyezés felé.
A folyamatban fontos a két mediátor jelenléte - segítő kérdésekkel, új szempontok felvetésével lendíthetik előre a beszélgetést. Egy-egy elakadásnál sokszor az idevágó jogi információ vihet előre, máskor pedig a pszichológus tud egy érzelmi holtponton átlendíteni.
A létrejövő megállapodás nem feltétlen egy bírósági egyezség, bár közelít hozzá, mert legtöbbször törekszünk arra, hogy a megállapodás a bírósági egyezségbe beemelhető legyen. Az egyezség sokszor sokkal több, mint egy bírósági megállapodás, olyan részletekre is kiterjedhet, amelyen a bíróságon nem szoktak megegyezni, pl. személyre szabott vállalások - kinek mit kell tennie a jövőben.
A folyamat során úgy tűnik, mindkét fél belátása jelentősen nő. Megértik, hogy a másiknak is vannak érdekei, szempontjai, és nem biztos, hogy ellene akar lépni. Rájönnek, hogy a másik fél tettei nem feltétlen ellenük irányulnak, hanem csak saját érdekeiért harcol, illetve közösen könnyebb megoldani úgy a kofliktust, hogy mindkettejük szempontjai érvényesülhetnek. Amikor ez világossá válik, akkor ez az agressziót, támadási kedvet visszaveti. A felek megfogalmazzák a legfontosabb kérdéseket, konfliktusuk alapját, egyéni és köcsönös érdekeiket, és igyekeznek megállapodni.

Négy érv a mediáció mellett

- Az egyéni vitákban könnyebben megállapodásra lehet jutni, mindenki kifejtheti valódi álláspontját, és az érintettek maguk dönthetnek a vitás kérdésekben
- A mediáció gyorsan elérhető szolgáltatás
- Lehetőséget nyújt olyan formák elfogadásra, amely a "hivatalos" útnál emberközelibben tudja oldani a konfliktusokat
- Tehermentesíti az igazságszolgáltatást, lehetővé téve, hogy csak a valóban bírói ítéletet igénylő esetekre koncentrálhassanak.

Az itt születő megállapodások mennyire illeszthetők be a bírósági eljárásba, mennyire érvényesíthetők a bíróságon?
Igyekszünk megfogalmazni úgy ezeket a megállapodásokat, hogy beemelhetők legyenek a bírósági eljárásban, azaz fontos, hogy ezek a megállapodások végrehajthatók legyenek. Az az egyezség végrehajtható, ha konkrét feladatok, határidők vannak benne. A megállapodást írásba foglaljuk, majd a felek és a mediátorok is aláírják. A bíróságon ugyanakkor minden formális lépést ugyanúgy végig kell járni, de a meglévő megegyezés jelentősen megkönnyítheti a válási procedúrát, nem kell a mindkét felet alaposan megviselő huzavonát végigélni és évekig kitolódó vitákban örlődni. Vannak olyan viták is, ahol az egyezség kapcsán a felek elállnak a további pereskedéstől, és visszavonható a kereset.
Magyarországon milyen jogszabályok segítik a megegyezések jogi eljárásba való beillesztést?
Egyelőre egy kormányrendelet létezik, amely felkéri az Országgyűlést, hogy hozzon egy jogszabályt a peren kívüli egyezségekről, megállapodásokról. Ennek 2000 decemberében kellett volna megszületnie.

Sokkal könnyeb betartani a magunk hozta döntéseket

A mediálás hatásossága megnyilvánul-e abban is, hogy az így születő megállapodásokat az emberek jobban betartják, mint a bírósági döntést?
Igen, jellemző, hogy jobban betartják ezeket a megállapodásokat. Még azokban az esetekben is, amikor teljesen szélsőséges álláspontokkal kerültek hozzánk az ügyfelek, pl. nem hajlandók először még egy szobában sem leülni egymással. Vannak visszajáró ügyfelek is, akik kipróbálják a megállapodást, és azt kérik, hogy bizonyos szempontok alapján módosítsuk azt. Sokkal elfogadóbb és megengedőbb ez a légkör, mint a bírósági út. A megállapodásokat azért is könnyebb betartani, mert a felek maguk hozzák meg döntéseiket egy biztonságos, elfogadó környezetben és nem mások döntenek felettük. A bírósági eljárás sokkal merevebb, szabályai vannak, a bírónak nem is szabad annyi mindent megengedni, mint amennyi megengedhető a mediációs eljárás keretében. A bíró dönt, ez a feladata, a mediátor nem dönt, sőt legtöbbször nem is javasol, a mediációs folyamat során a felek maguk termelik ki a megállapodást. A mediátor csak akkor szól bele, ha az elképzelések nem jogszerűek, vagy valószínűleg nagyon nem fognak működni. A mediátor feladata, hogy támogassa az érintetteket a szóba jöhető és elfogadható megoldások megtalálásában és kidolgozásában.

Van-e olyan helyzet, amikor a mediáció egyáltalán nem alkalmazható?
Majdnem minden mediálható, kivéve a családi abúzust (családon belüli erőszak). A mediáció egyik szabálya az erőegyensúly biztosítása; pl. ha az egyikőjük nagyon sokat beszél, a másik nagyon keveset, akkor a sokat beszélőt egy kicsit leállítjuk, és a másik felet aktivizáljuk. Ugyanígy működik ez a fizikai hatalommal, erővel való visszaélésnél is, ez még kiegyensúlyozható a mediátor által. Ha úgy tűnik, hogy ez nem lehetséges, mert az egyik fél annyira meg van félemlítve, akkor egyetlen eszközünk, hogy nem vállaljuk az ügyet. Mi ugyanis tényleges megállapodásokat szeretnénk, és nem olyat, ahol az egyik fél számára előnytelen dolgokba beleegyezik, mert meg van félemlítve. Akkor sem mediálható a konlfiktus, ha csak az egyik fél beszél, és a másik fél szóhoz sem juthat.

Nemcsak családi szerződések

A családi mediáción kivül milyen más konfliktushelyzetben alkalmazható a mediáció?
Érvényben van a jogszabály az egészségügyi mediációról - mely szerintünk nem klasszikus mediáció, mert nem teljesen függetlenek a mediátorok (itt a betegjogi vitákról van szól, ahol pl. betegjogi képviselő közvetít a beteg és a kórház közötti vitás kérdésekben).

Munkaügyi kérdésekben, vitákban már régóta használják a mediációt nálunk is. Munkahelyen szoros és hosszú munkakapcsolatban lévő és egymás munkájával elégedett munkatársak - akár hierarchikus, akár azonos szinten dolgoznak - között is kialakulhatnak konfliktusok. Ha ezek elmérgesednek, ha nem vagy rosszul oldják meg őket, ez a további együttműködést lehetetlenné teheti, ami komoly anyagi és erkölcsi veszteséggel járhat. A munkaügyi mediátorok nem mint jogi fórum járnak el, hanem közvetítenek, pl. a szekszárdi húsüzemben segítettek megoldani a munkavállalók és munkadó közti konfliktust.

Nyugaton, illetve az USA-ban a üzleti mediálás is igen gyakori, ez nálunk még ritka, de létezik már ezt a módszert is alkalmazó tanácsadó cég. Kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó cégeknél elkerülhetetlen az ügyfelek megfelelő kezelése, panaszaikkal, reklamációikkal való foglalkozás, amely számukra is elfogadható megoldást eredményez. Peren kívüli megállapodások nálunk is léteznek, de még ritkán mediált formában.

Amire nagy szükség lenne, de még nem működik nálunk, az az iskolai mediácó. Itt pl. nagyon hatásosak lennének a diákmediátorok, azaz gyerekek tanulnák meg a konfliktuskezelő technikát. A gyerekek, serdülők ugyanis sokkal jobban hallgatnak egymásra, mint a felnőttekre. Másfelől így megtanulhatnák a saját konfliktusaikat is kezelni.

A büntetőjogban is van mediálás, amit már tulajdonképpen nem mediálásnak, hanem helyreállító igazságszolgáltatásnak (restorativ justice) nevezünk. Egy konkrét büncselekmény kapcsán adódó konfliktus esetén alkalmazható; a tettes és az áldozat van jelen szemtől szemben (az áldozatt a tettessel, illetve az elkövető a saját tettével), a mediálással a cél nem a kofliktus feloldása, hanem az áldozat számára valamiféle elégtételt biztosítani. Az áldozat egyrészt szenved a tényleges kár miatt és lelki (erkölcsi, érzelmi seb) kár miatt is. A mediálás segít a tettesnek is, hogy ne essen vissza, hogy megbánja tettét és belássa cselekedetének következményeit, megértse tettének hatását az áldozat és a maga életére is. Ezért ezt leginkább fiatalkorú, gyermekkorú elkövetőknél alkalmazzák sikeresen. A mediálást szociális munkások, jogászok, szociológusok, tanárok végzik, egyelőre csak külföldön. A helyreállító igazságszolgáltatás nálunk még nem működik, ehhez mindenképpen szükség lenne megfelelő jogszabályra. Az áldozat védelméről él már egy kormányhatározat, értelmezésünk szerint az áldozat védelmébe a helyreállító igazságszolgáltatás is beletartozik. A jogszabálynak 2002 júniusáig kell megszületnie.

A Mediációs és Gyermekjogi Irodát, mely a Család-, Gyermek- és Ifjúsági Egyesület szolgáltatásaként működik, bárki felkeresheti, akinek konfliktusa, problémája van.
A következő telefonszámokon jelentkezhetnek be, illetve e-mailt is írhatnak:
Lovas Zsuzsa 06/20/971-9517 és dr. Barinkai Zsuzsa 06/20/946-2221

A módszert szakemberek (pedagógus, jogász, pszichológus, szociális munkás) is megismerhetik, hogy mediátorként közreműködhessenek különféle konfliktusok kezelésében. Az iroda havonta indít mediációs képzést, melyre a 06/30/983-796-es telefonszámon jelentkezhetnek Tóth Katalinnál.

Hargitai Anett

Ajánlat

Konfliktuskezelés mediációval