Nehéz a dolga a pótmamának

Sződy Judit pszichológus várja leveled gyermeknevelés, gyermekvárás témakörökben. Akkor is írj bátran nekünk, ha gyermekednek vannak lelki gondjai. Összeállításunkban a hozzá érkezett levelekből és Judit válaszaiból gyűjtöttünk egybe egy újabb csokorra valót.

Nehéz estéink és hétvégéink vannak, mert a három és fél éves kislányunk nem szeret játszani apukájával. Nem szereti, ha fürdeti, nem szereti, ha kérdezi, ha közeledik stb. A férjemnek mindez nagyon rosszul esik, és ezért már ő sem kíván közeledni lányunkhoz.

Nem tudom megfejteni kislányunk viselkedésének okát, hiszen szereti az apját (pl. néha hívja játszani) és mégis, a legtöbbször nem kedves vele. Férjemet nagyon kikészíti ez a helyzet. Velem aranyos, kedves a lányunk, három évig itthon voltam vele, mindent együtt csináltunk.

Próbálok segíteni a helyzetünkön kedvességgel, szeretettel, beszélgetésekkel, mégsem javul a helyzet. A férjem egyáltalán nem durva lányunkhoz, inkább visszahúzódó természetű.

Valami biztos zavarja a lányomat, de egyszerűen nem tudom megfejteni, mi az, és ha kérdezem, mi a baj: mindig csak egy "nem mondom"-ot kapok válaszul.

Szerinted mi lehet a baj?

Hát ezt én sem tudom megfejteni innen a távolból. Ha komolynak érzed a problémát, ami zavarja a család normális életét, felkereshettek szakembert, aki bizonyos játékos módszerekkel megtalálhatja a probléma okát. Annyit azért mondhatok, hogy a három év körüli életkor elég érzékeny, és - nem könnyű ezt kimondani - titokzatos, még a szakember számára is. A hároméves olyan, mint egy kis időzített bomba. Felnőttszemmel teljesen fura dolgokon képes felhúzni magát, hihetetlen érzelmi hullámzás vehet rajta erőt időnként. Ennél már csak egy kamasz tud kiszámíthatatlanabb lenni. Nem ritka, hogy ebben az időszakban a gyerek elutasít valakit, gyakran a nagyszülőket vagy az apát. Fiúknál ezt elég jól meg lehet magyarázni, hiszen az anyával való szoros kötésben az apát mint férfi riválist látják. Lánynál is lehet erről szó: féltékenység állhat a háttérben. De annak, hogy ez miért ilyen erős, ezer oka lehet. Az ő fantáziájában élénken élhetnek olyan dolgok, amelyek ugyan meg sem történtek a valóságban, de valamilyen esemény kapcsán kialakultak, és emiatt az apát teszi felelőssé bizonyos vélt vagy sejtett bajokért. De, hogy ez mi, azt sajnos csak személyes beszélgetések és a gyerekkel való együttjátszás, együtt rajzolás során lehet kideríteni.

Azt te tudod igazán, mennyire komoly ez a probléma, hogy mennyire erős a feszültség emiatt a családban. Ha nem tudjátok elfogadni a helyzetet, nem tudja a párod átmenetinek tekinteni ezt az állapotot, akkor forduljatok szakemberhez. (Javaslom a www.pszichologia.hu szakemberkeresőjét.) Ha a párod elfogadja, hogy a kis boszorkából hamarosan angyalka is válhat, csak türelem kérdése, akkor egy teendőd van: ne próbáld a lányodat erővel rávenni, hogy szeresse apát, mert ez egészen biztosan nem fog sikerülni.

Gondold el, te mit szólnál hozzá, ha rá akarnának beszélni, hogy szeress valakit, akiben valami rosszat látsz éppen. Ez csak mélyítené a problémát.