Jogi esetek: számoljuk ki, mennyi szabadság jár nekünk!

Nevem Fekete Péterné, leánykori nevem Fekete Panka. Szeretném megtudni, hogy mi a teendőm, ha szeretném újra csak a lánykori nevem használni. Nem vagyok elvált, házasságban élek. Van-e erre lehetőség?

A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után - a családjogi törvény szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható. (Házasság megszűnése után csak egy alkalommal!) A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető.

* * *

Svájci-magyar kettős állampolgár vagyok. A Budapesten élő nővérem múlt hónapban elhalálozott. A kb. 13 milliót érő lakása rám maradt. Ez után, mint testvérnek, meg kell fizetnem az örökösödési illetéket, ami mint utánajártam, az érték 6%-a. Ennek fejében a tulajdonjog az enyém lesz. Amennyiben a lakást szándékaim szerint eladom, hárul-e rám további adófizetési kötelezettség, akár itt, akár Svájcban, netán mindkét helyen?
Hogyan állapítják meg az illeték alapot? Helyszíni szemlén felértékelik a lakást, vagy valamilyen egyéb számítási módot használnak ilyenkor?

További kérdés, hogy nővérem szóbeli végrendelete alapján az eladott lakás vételárából 1-1 millió forint a nővérem volt férje unokahúgának gyermekeit illeti. Hol kell ezt nekem bejelenteni, illetve milyen formában szerezhetnénk ennek érvényt?

A szóbeli végrendelet csak igen szűk körben érvényesülhet, és annak szigorú szabályai vannak. Ettől függetlenül, amennyiben ön a nővére végakaratát teljesíteni kívánja, úgy álláspontom szerint a hagyatéki eljárásban kell az ehhez szükséges jognyilatkozatot megtennie.

Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig valóban 6%. Amennyiben az ingatlant eladja, az a magyar szabályok szerint adókötelezettséget von maga után az ebből származó jövedelem tekintetében. Jövedelemnek tekintendő az eladási ár és az öröklési illeték alapját képező összeg különbözete. A magyar szabályok szerint az adó 20%.

Magyarország és Svájc között létezik a kettős adóztatás elkerüléséről nemzetközi egyezmény. E szerint az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek a meghatározott, a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyeresége a másik Államban adóztatható. Amennyiben tehát ön svájci illetőségű - ott lakik, tartózkodik, és ennek alapján ott adóköteles -, akkor a magyar ingatlanból származó jövedelme után csak Magyarországon adózik. Ennek részleteiről az APEH internetes ügyfélszolgálatán érdeklődhet a www.apeh.hu oldalon.

Az illeték alapjának meghatározásakor elsősorban a hagyatéki leltárban, illetve a közjegyző végzésében foglaltak az irányadók. Amennyiben ez az érték a valós forgalmi értéktől jelentősen eltér, az illetékhivatalnak lehetősége van a forgalmi érték meghatározására összehasonlító adatok, illetve helyszíni szemle alapján. Amennyiben Ön az így megállapított forgalmi értékkel nem értene egyet, fellebbezéssel megtámadhatja azt.

* * *

Az elővásárlási jogról lenne kérdésem. Kit illet meg az elővásárlási jog? Ki és hogyan, milyen feltételek mellett szerezhet elővásárlási jogot? Ki és milyen módon élhet vele? Ez a jog átruházható-e, örökölhető-e?

Elővásárlási jogot szerződés vagy törvény hozhat létre. Törvény rögzíti a közös tulajdoni hányad átruházása esetében a tulajdonostársak elővásárlási jogát, vagy termőföld esetén a szomszédok, helyben lakók elővásárlási jogát. Szerződéssel természetesen csak a tulajdonos engedhet elővásárlási jogot, írásbeli megállapodással, amely ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhető. Ebben az esetben pedig mindenkivel szemben hatályos.

Az elővásárlási jog "személyhez" kötött. Nem örökölhető és nem ruházható át. Természetesen közös tulajdon esetében az elővásárlási jog a törvény erejénél fogva az örökösnek minősülő tulajdonostársat ugyancsak megilleti.

Az elővásárlási jog esetén a jogosulttal a harmadik személytől érkezett vételi ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell. Amennyiben ezt a jogosult a Ptk. szerint nyitva álló határidő szerint (pl. postafordultával) magáénak teszi, a szerződés közte és az eladó között jön létre. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés a jogosulttal szemben hatálytalan. A jogosult bíróságtól kérheti, hogy ezt állapítsa meg, és mondja ki, hogy a szerződés közte és az eladó között jött létre.