Görög ékszerkiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Az ékszerek abból az alkalomból láthatók a magyar fővárosban, hogy jelenleg Görögország tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. Az ékszereket - a Görög Köztársaság kulturális minisztériuma szervezésében - előzőleg Prágában és Varsóban tárták közönség elé. A kiállítás Budapesten időzik a legtovább - mintegy másfél hónapot -, s az itteni bemutatóval zárul az európai körút.

A kiállítás lehetőséget nyújt a magyar közönség számára, hogy egy több ezer éves kultúra kisszámú, de válogatott remekművének segítségével betekinthessen a görög történelmi korszakok elitjének világába s egyúttal az aranyműves mesterség rejtelmeibe. Eleni Trakoszopulu, az ókori régiségek felügyelőségének igazgatója arról szólt, hogy a tárlaton a neolitikumtól a XIX. századig mutatják be a görög ékszerművészet arany- és ezüsttárgyait, amelyek főként sírleletekből származnak. Ismertetése szerint a kiállítás négy korszakot ölel fel. Az őskort az úgynevezett archaikus és klasszikus korszak követi, majd a hellenisztikus és római kort a bizánci, posztbizánci korszak váltja fel.
Az ékszerek több görög gyűjteményből, köztük az athéni és a thesszaloniki régészeti múzeumból származnak. A 74 arany és ezüst ékszert kronológiai sorrendben, földrajzi összetartozásuk alapján helyezték el a tárlókban.

A kiállításon - többek között - a mintegy 3 és fél ezer évvel ezelőtt, Homérosz által megénekelt Mükéné gazdagságát idéző, liliomokkal díszített arany nyakláncok és a görög-perzsa háborúk korából származó arany ékszerek láthatók.
Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a Nagy Sándor halálát követő évtizedekben készült arany diadém, amely már a hellén világ kultúráját idézi.
A római császárkor ékszerei - a drágakövekkel ékesített bizánci ékszerek - már az ókori hagyományokból táplálkozó, de a kereszténység szellemében átalakult művészetet tükrözik.

A kiállítás június 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában.