Jane Fonda hatvanötödik születésnapját ünnepli

Címlapfotó 1963-ból

Jezebel

A színpadon 1954-ben mutatkozott be, apja partnereként a The Country Girl című darabban. Első középiskolájából megszökött, Párizsba ment művészeteket tanulni. Hazatérve apja közbenjárására az Actor's stúdiót vezető Lee Strasbergnél és Elia Kazannál tanult, a költségeket fotómodellkedésből teremtette elő. Első filmszerepét 1959-ben kapta a Magas történet című filmben.

1965-ben Roger Vadim francia rendező felesége lett, s egy időre Párizsban telepedett le. Együtt forgatták a Körbe-körbe, illetve A zsákmány című filmeket, legsikeresebb közös munkájuk a Barbarella című erotikus sci-fi volt (1967). A címszerepet átlátszó űrruhában alakító Fonda végre elérte az áhított hírnevet, de azon az áron, hogy beskatulyázták ügyeletes szex-szimbólumnak és Vadim-feleségnek.
Ő azonban többre vágyott, ezért szakított férjével, Párizzsal, a szabad szerelemmel, és hazatért. Első amerikai próbálkozása a Cat Ballou című western-komédia volt, majd Robert Redforddal hatalmas sikert arattak a Neil Simon darabja nyomán készült Mezítláb a parkban című filmben. A vígjátékot egy drámai szerep követte Sidney Pollack rendezésében: a gazdasági világválság idején játszódó, egy maratoni táncversenyt bemutató A lovakat lelövik, ugye? című film (1969) női főszerepéért először jelölték Oscar-díjra.

Barbarella 1967-ben

Hanoi Jane KluteBabaház

Három évvel később az idős George Cukor rendezte A kék madárban szerepelt. Maeterlinck misztikus mesejátékának szereposztása igazi sztárparádé volt: Fonda mellett Elizabeth Taylor és Ava Gardner is játszott benne. A nézők körében csúfosan megbukott film mégis bekerült a filmtörténelembe mint az első amerikai-szovjet koprodukció.