Családi pótlék

Családi pótlékra jogosult

• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt még nem tanköteles, valamint a saját háztartásában gondozott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel;
• a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel; (ilyenkor gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán kell elhelyezni a családi pótlékot, de a gyermekotthonban nevelt gyermek gyámja kérheti a zsebpénzként történő felhasználást)
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.

Fontos szabály, hogy a pótlék kizárólag a Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárokat, illetve menekültként elismert vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárokat illetik meg.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek tekintendő az a gyermek is,

• aki átmenetileg van távol otthonról, kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
• akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
• aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

A családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár,

• aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
• gyermekjóléti, büntetés-végrehajtási vagy szociális intézményben él, és tanköteles, vagy általános iskola, középiskola, szakiskola tanulója és még nincs 20 éves (ez a korhatár 2004-ig folyamatosan 23 évre emelkedik),
• aki tanköteles
• aki már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanul és még nincs 20 éves (ez a korhatár fokozatosan 23 évre emelkedik)

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék jár annak a hónapnak a végéig, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Ha a gyermek állapotának javulása miatt már nem jár a magasabb összegű családi pótlék, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól az ellátást új összeggel folyósítják, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Saját jogán jogosult a támogatásra az a

• nagykorú árva, akinek mindkét szülője meghalt,
• nagykorú személy, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt,
• nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

és már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és még nincs 20 éves (ez a korhatár 2004-ig fokozatosan 23 évre emelkedik).

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és e tanulmányok befejező évfolyamát követő első vizsgaidőszak végéig tart. Megszűnik a tanulói jogviszony a tanulmányok abbahagyásával, kizárással, iskolából kimaradással, más intézménybe való áthelyezéssel. A megszűnés hónapjára még jár a családi pótlék. Amennyiben valamelyik évvégén megbukik a tanuló, ez nem szünteti meg a tanulói jogviszonyát, továbbra is folyósítják utána a támogatást, azonban ha az érettségi vizsgán vagy szakmunkásvizsgán bukik meg, nem jár utána tovább családi pótlék, mivel a tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszakkal megszűnik, függetlenül attól, hogy a vizsgaidőszakot sikeresen zárta-e.

A nyári szünidőre is jár családi pótlék az után a gyermek után, aki júniusban valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és tanulmányait az adott iskolában még nem fejezte be, illetve ha a szakközépiskolai érettségi vizsga letételét követően megkezdi tanulmányait az ötödik évfolyamon.