Nevetés - a társas kapcsolatok olaja

A nevetésnek fontos szerepe van a társas kapcsolatokban, sajátos biológiai, érzelmi és gondolkodási összetevői vannak. A nevetéssel foglalkozó kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy agyunkban jól fejlett rendszerek működnek, amelyekkel reagálunk az élvezetre, örömre és boldogságra. Ugyanakkor a nevetésnek kapcsolata van a félelemmel és a félelem leküzdésével is.

A nevetés nem az ember kizárólagos sajátja. Patkánykísérletekben figyelték meg, hogy a közös ketrecben egymással játszó patkányok rövid, magas frekvenciájú hangokat adnak ki, ami a kutatók szerint az emberi nevetésnek felel meg. Az emberszabású majmok az emberéhez nagyon hasonló nevetésszerű viselkedést mutatnak, amikor egymással játszanak, vagy például ápolójuk csiklandozza őket. Szájukat nagyra nyitják, fogukat mutatják, ajkuk szélét hátrahúzzák, és szaggatott, ismétlődő hangokat adnak ki. Alacsonyabb rendű emlősöknél is tapasztalunk nevetésszerű megnyilvánulásokat, így kutyáknál, játék közben. Ezek a megnyilvánulások élesen elkülöníthetők az agresszív magatartást kísérő hangadási mintázatoktól.

Miért nevetünk?

Az emberi nevetés fő funkciója a kommunikáció. A társas világ fenntartásában - ami az ember számára is létfontosságú- a nevetés hasznos, a társas érintkezést elősegítő eszköznek bizonyult az evolúció során.

Amikor csecsemőt vagy kisgyereket látunk anyjára nevetni, azt gondolhatjuk, hogy utánzásos viselkedésről van szó. Sérült - süket vagy vak - kisbabák megfigyelése alapján azonban tudjuk, hogy ők is képesek mosolyogni és nevetni, noha biztos, hogy nem utánoznak. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a nevetés képessége bizonyos agyi struktúrákhoz kötött, ahogy mondják, "előhúrozott", tehát velünk születetten vannak ehhez szükséges idegpályáink. Persze az már az egyéni élet során alakul ki, hogy ki mennyire lesz fogékony a humorra, és hogy mikor használja a nevetést vagy mosolygást kapcsolatépítésre.

Nemi és kulturális különbségek

A nők gyakrabban mosolyognak, mint nevetnek, szemben a férfiakkal, és nagyobb gyakorisággal használják a mosolygást a társas helyzetek "olajozására", mint a férfiak. Ennek lehet biológiai eredete is, mivel alkati különbségeik miatt a fizikai erővel szemben a társas érintkezés befolyásolásával léphetnek fel, de nyilvánvaló, hogy a nők társadalmi helyzetéhez kötődő szerepei messzemenően meghatározzák, hogy mikor és mennyit kell mosolyogniuk. A harsány, erőteljes nevetést a legtöbb kultúrában nőietlen viselkedésnek érzik, és inkább a férfias viselkedés részének tartják. Különösen érvényes ez, ha több férfi van együtt.

Kutatók szerint a nevetés egészen különböző célok elérésére használható, így például hatalom demonstrálására, barátság vagy szeretet kifejezésére. Uralkodó egyedek, vállalati vezetők vagy törzsfőnökök a nevetést alattvalóik irányítására, kontrollálására is használják. Ha a főnök nevet, a hű követők is nevetnek. Csoporthelyzetben a nevetéssel lehet a csoport érzelmi klímáját befolyásolni.

Bizonyos elméletek szerint a nevetés és az agresszió közös gyökerekkel rendelkezik. A nevetés bizonyos formái az embernél, de a főemlősöknél is lehet a fenyegetés eszköze. Végül is, ha nevetünk, kimutatjuk fogainkat is. Az agresszív összetevő magyarázhatja, miért annyira kínos, ha kinevetnek bennünket.

A nevetés a legjobb orvosság

Ha nevetünk, megnő a szívfrekvencia, felgyorsul a vérkeringés, emelkedik, majd csökken a vérnyomás. Az ismétlődő, rövid hangadás a mellkas, a rekeszizom és a has izmainak gyors, ismétlődő összehúzódásával és fokozott lélegzéssel, jobb oxigénellátással jár. A nevetés az örömérzethez szükséges anyag, az endorfinok felszabadulását is okozza az agyban. Ezek csökkentik a fájdalomérzékenységet, és fokozzák az élvezetes érzéseket. Egyes vizsgálatok szerint a nevetés csökkenti a stresszhormonok képződését, és ezáltal kedvezően befolyásolja az immunrendszer működését. Más vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg.

Az idegrendszeri adottságok mellett szükség van egyéb tulajdonságokra is, hogy képesek legyünk az élet humoros oldalát is meglátni. Kell ahhoz egy bizonyos belső mozgástér, egy bizonyos mértékű belső szabadság, hogy derűsen tudjunk szétnézni az amúgy gyakran borzasztó világban. Hogy meglássuk összeszorított foggal igyekvő, esetleg eltorzult arccal gyűlölködő embertársainkban az önérzetében sértett, toporzékoló gyereket, és cselekedeteiben a humoros mozzanatokat. Ez a képesség a korai anya-csecsemő kapcsolatban kezd kifejlődni, és összefüggésben áll a játékossággal, a játszani tudás képességével.

A nevetés és a humor mindenfajta képmutatás és diktatúra nagy ellensége, ennyiben a társadalom egészségéhez is hozzájárul. Nem véletlen, hogy diktatúrákban egy-egy jó politikai vicc akár deportálást is maga után vonhat. Persze, a másik kiröhögése és az emelkedett humor vagy irónia között nagyon széles a skála. A humor lényegéhez tartozik a dolgok és emberi helyzetek alapvetően ellentmondásos jellegének váratlan, meglepő fordulattal történő felismerése, ilyenkor szakad fel a nevetés. Egy társadalom közhangulatát, egészségi állapotát mindennél jobban jelzi a humorhoz, a szatírához való viszonya. Ha túl sok az olyan emelkedett téma a nyilvánosságban, amin nem lehet, nem szabad viccelődni, az arra utal, hogy a helyzet az ellentmondások, a rejtett emberi szándékok feltárása ellen dolgozik. Ilyen légkörben nagy szükség van olyan emberekre, akik saját magukon is jókat tudnak nevetni.

Lust Iván
a Női lapozó lelki tanácsadója, oldalán közvetlenül fordulhatnak hozzá tanácsért bármely pszichológiai témában.

Ajánlat
Mire jó a nevetés? - Darwin szerint evolúciós vívmány, Asimov szerint az ufók belénk épített tesztje az oka annak, hogy nevetünk. Egy pszichológiaelmélet szerint pedig először nevetünk, és csak ez után érezzük magunkat jól.

Korábban
Egy kis humorológia - Miért szeretjük azokat az embereket, akik mindig tudnak mondani egy jó viccet?
A nevetés és a humor egészségre gyakorolt hatásáról.

A szerő korábbi írásai
A rajongás pszicho-biológiája
Látvány-férfiak, avagy a fordított emancipáció
Nemi szerepek csapdájában
Egy kapcsolat ára
Nemek háborúja
A szépség nyomában