Két kultúra egy házasságban

Vágólapra másolva!
A Férfi Hős címet viselő négyrészes beszélgetéssorozat utolsó találkozójára került sor kedden este a Spinoza-házban. Szauer Csilla gyógypedagógus, rehabilitációs tanácsos és Bíró András alternatív Nobel-díjas, a Tolerancia-díj alapítója, újságíró voltak a meghívott vendégek. A vita arra kereste a választ, hogy a szerelem át tudja-e hidalni a kulturális, esetleg nyelvi különbségeket, hogy milyen konfliktusokhoz vezet vagy vezethet a felek különböző származása.
Vágólapra másolva!

Szauer Csilla társa arab származású, hét éve élnek együtt, a nagy értékrend-, kultúra- és neveltetésbeli különbségek ellenére egészen harmonikusan. S bár Csilla nem gyakorolja vallását, zsidó és európai származása olykor ösztönösen megmutatkozik világszemléletében, véleménynyilvánításában, ezzel pedig ütközik társa muzulmán eredetű meggyőződéseivel. Eddig azonban még minden konfliktuson sikerült túljutniuk.
Bíró András négyszer házasodott: volt francia, mexikói, chilei és orosz felesége. Elmondása szerint mexikói társát kivéve kulturálisan meghatározott félreértések, konfliktusok nem fordultak elő kapcsolataiban. Mexikói feleségével is csak akkor jelentkeztek ezek a gondok, amikor Mexikóba költöztek. Akkor egyszeriben ő lett "el ungaro", a magyar, a másik, a fehér, az idegen. A nő, Maria Luisa pedig politikailag érzékeny emberként nem tudott szabadulni a környezetében meggyökerezett beidegződéstől, miszerint a fehér ember - legyen bármilyen nemzetiségű - a gyarmatósítók sarja. Maria Luisa ezért "árulónak" érezte magát, amiért hozzáment egy fehérhez.

Szauer Csillának és Ahmednek is sok apró, mégis fontos kompromisszumot kellett kötnie azért, hogy ők ketten békében élhessenek. Megünneplik a ramadánt, hiszen a férfi gyakorló hívő, de megünneplik a karácsonyt is. Csilla járhat külföldre, Ahmed pedig focizni a barátaival. Ahmed elfogadta Csilla két kutyáját, és Csilla nem veszi fel a telefont, mert a férfi hazájában ez a szokás. Csilla eleinte tartott attól, mit fognak szólni a szülei párjához s hogy a fiú szülei mit szólnak majd hozzá, de végül mindenki jól fogadta kettejük egymásra találását. Ám Ahmed palesztin származása erősen megnehezíti életüket, gyakran bukkan fel például az idegenrendészet otthonukban, vízum nélkül pedig csak Horvátországba utazhatnak; a férfi ugyanis igen nehezen kap vízumot más országokba.

Bíró András véleménye szerint a két különböző kultúra együttélésének egyedül az lehet a veszélye, ha nem szeretik meg eléggé egymást a partnerek. Az európai keresztény-zsidó kultúra nem vagy csak nagyon nehezen viseli el az arab, iszlám kultúra, szokás nyomását, hiszen sokkal individuálisabb, és az egyén életében sokkal kevésbé meghatározóak a társadalmi elvárások.
Szauer Csilla elmesélte, Ahmed ugyan könnyen kezeli zsidó származását, ám a barátai egy részével kénytelen volt megszakítani a kontaktust, mert nem tudták elfogadni együttlétüket. A férfi édesanyja viszont biztosan nem viselné el, hogy fia egy zsidó származású lánnyal él együtt, ezért előle titkolják Csilla családi gyökereit. Ő egyébként úgy tapasztalja, hogy az arab világban élő nők léte sokkal szabadabb, mint ahogyan azt mi, európaiak a sztereotípiáinkban képzeljük. Ahmed édesapja gyakorta felhívja Csillát, hogy kikérje véleményét bizonyos dolgokban.
Bíró András tapasztalata szerint a kulturális nyomás meg tudja akadályozni egy kapcsolat kibontakozását, működését. Bíró András édesapja például zsidó volt, s amikor ezt elmesélte egyiptomi barátnőjének, ő azt válaszolta: az izraeliek ölték meg a bátyját - s ezzel lehetetlenné vált a kapcsolat folytatása.