Alapszintű jelentés
Az álmodó, vagy akivel álmodott az álomgazda, valóban áldott állapotban van vagy hamarosan abban lesz, ebben az esetben figyelmeztető álommal, jósálommal van dolgunk.
Ha nem áll fenn a fizikai várandósság esélye, akkor az álmodó lelkében fogantak meg és csíráznak, érlelődnek és formálódnak láthatatlanul új energiák, élettervek, melyek nyomán új dolgok indulnak el idővel az életében.
A lélekterhesség szimbolikája szembeszökő abban az esetben, amikor férfiak álmodják azt, hogy várandósak.
Természetesen maga a fizikálisan fennálló áldott állapot és a szülés magát a nőt is megváltoztatja, átkerül az anyai állapotba, személyisége összetettebbé válik. Már nem maradhat ugyanaz a személy, aki a terhessége előtt volt. Ez abban az esetben is igaz, ha elvetél, vagy elveteti magzatát.
Lélekszintű jelentés
Az álmodó lelke él, kreatív, képes új dolgokat az életébe belevinni, azokat felelősséggel felvállalni.
A méhben formálódó gyermek: az önépítés, az önformálás alakulását jelzi.
A megszületett egészséges belső gyermek: jelzi, hogy a lélek képes volt önmagát újjászülni. Megújította, megtalálta az élete értelmét, megtalálta magában az eddig hiányzó hitet. A meginduló tej azt is jelzi, hogy az álmodó képes lesz az új énjét táplálni, felnevelni.
Az áldott állapot, a megszülető gyermekek, vemhes állatok, állatkölykök, új növénycsemeték, csírák, bimbók: a nappali életünkben és álmainkban egyaránt azt jelzik, hogy -dacára a sok bajnak, gondnak, betegségnek, szenvedésnek, a természeti csapásoknak ésháborúknak - az élet él, és élni akar.
Vemhes állatok, a széles csípő, a nagy mell, a kemence, a melegség, vödrök, tálak, csuprok, kádak, lavórok: egyaránt a termékenység, asszonyiság szimbólumai. Ha az edényekben tiszta víz van, és abban egy gyermek ringatózik, akkor áldott állapottal van dolgunk.
Sülő cipók, zsemlék: a magzat jelképei.
A búzamag: az élet jelképe.
A kemencébe be nem tett nyers zsemlék szakajtóban, edényben: petesejtek a petefészekben, még nem vállalt terhesség.
Szellemi szintű jelentés
A lélekben mélyen ott él, és álmokban olykor megmutatkozik a szűznemzés mítosza. Szűz nők, akik olykor még tudatában is vannak álmukban a szüzességük tényének, egyszer csak hírt kapnak arról, hogy gyermekük születik vagy született. A hír képtelenségnek tűnik, de előbb-utóbb kiderül, hogy igaz. A mindig élő lélek szüli újra önmagát, egy teremtő idea kap létet szellem és anyag egymásra találásával.
Az álmodók olykor csodálatos képességekkel rendelkező gyermeket szülnek, aki a megszületése utáni pillanatokban már jár és beszél, bölcsességet és erőt hordoz magában. A belső szellemi gyermek megszületésének vagyunk ilyenkor tanúi.
A szellemi szintű álmok jelzik a születés és a halál szétválaszthatatlan egységét. Ezek az álmok jelképezik azt is, hogy az álmodó más szintekre lép a mindennapi tudatszintjeihez képest. Idea megfoganásáról, kihordásáról, megszüléséről, egy állandó, soha meg nem szűnő önmegtermékenyítő folyamatról van szó.