Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Alapszintű jelentés

A négy alapvető >elemi energia egyike, az anyagi, testi, gyakorlati síkon megjelenő én-energia. A stabilitást vagy annak hiányát jelenti.

Lélekszintű jelentés

Mutatja az álmodó testi állapotát, anyagi helyzetét és szociális, környezeti viszonyait. Ha az álomban a szerepe kiemelt jelentőségű: az álom felhívja az álmodó figyelmét arra, hogy két lábbal álljon a realitások talaján, váljék stabilabbá. Ha nem teszi meg, akkor az "elszállás" veszélye fenyegeti, azaz a gondolatai, az ideái világában ragad, az elgondolásai nélkülözni fogják a valóság próbáját, a realitást, így élettelen szellemi árnyak maradnak csak. Az álom üzenete: Csak az a fa nőhet az égig, amelyiknek jó erős gyökerei vannak a földben. Lásd még >fa, gyökér

Süppedős, lágy talaj: érzelemmel átitatott létezési mód, vágy a túl kemény mindennapok lágysággal való feloldására, még a bizonytalanabb létezés árán is.
Ingovány: érzelmileg igen bizonytalan helyzet . Lásd még >mocsár

Száraz, szikkadt, porló talaj: kevés tápláló érzelem van az álmodó életében, lelki kiszáradás fenyegeti, terméketlen időszakot él. Esetleg túl erős intellektusával szétégeti, szétanalizálja az érzelmeit.
Lásd még >por; >sivatag; >eső; >földrengés; >földcsuszamlás; >zuhanás; >temetés; >föld alatt; >irányok, lefelé

Szellemi szintű jelentés:

Az álomban megjelennek terek, helyszínek, tárgyak, élő és élettelen testek, melyek az álmodás alatt a valóság látszatát keltik. Felébredvén jövünk rá arra, hogy valójában csak asztráltestekkel volt dolgunk, energiákkal, amelyek alakot öltöttek, és az alakzatot a tudatunkból kölcsönözték. Ilyen értelemben beszélhetünk álomanyagról is, azaz az álom még puszta rezgő energia, de már anyagszerűen fogható, látható, hallható, ízlelhető, szagolható, sőt tapintható az álom-én számára. "Csípj meg, hogy tudjam, álmodom-e, vagy se" - mondjuk valakinek álmunkban, megcsíp, és fáj. Az álom-én is átmeneti én a normál én-tudat, és a szellemi én között. Olyan dolgokra képes, oly dolgokat tud, olyan időkben és terekben mozog, amelyre a nappali én soha nem lenne képes.

Az anyag tehát a besűrűsödött, láthatóvá vált szellem. A teremtő gondolat anyaggá válik. Ez a jövőjelző álmoknál egyértelmű. Ami először csak álomanyag, az később megjelenik a nappali életünkben, az úgynevezett valóságban is. Elgondolkodtató az, hogy lehet, hogy a mindennapi életünk is csak egy valóságsík, ebből is fel lehet ébredni egy tudatosabb szintre.

A föld, az anyaföld a Magna Mater, a Nagy Anya jelképe, aki befogad, megszül, táplál és eltemet. A magból új élet sarjad, és ez így megy ciklikusan újra és újra.

Az >anya és az anyag magyar valamint a mater, matéria latin szavak alaki hasonlósága is jelzi az összefüggést az anyagszerű földlét és az anyaság között.
A termékenység-istennők (például Demeter, Istar) jelképezik.

A Föld, mint bolygó: az álmodó nagyobb perspektívából nézi át a létezése alapjait, és a saját szellemi hozzáállását a léthez. A hovatartozás kérdéséről van szó. A saját létezés elhelyezése nagyobb egységekben és /vagy távlatokban. Keletkezés, létezés, elmúlás kozmikus kérdéskörei.