Szigorúan barátnőmentes övezet

Vágólapra másolva!
Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.
Vágólapra másolva!

Nagyon félek. 22 éves lány vagyok, 4 éve vagyunk együtt a barátommal. Szuper, működő kapcsolat. Csak minden nyáron van egy hét, amikor a barátom a barátaival nyaral. Messze a világtól, telefon nélkül. Én pedig megőrülök. Rettegek, hogy csajoznak, nem tudom elviselni, hogy nem tudok róla semmit ilyenkor. Fáj, hogy van az életének egy olyan része, amit nem oszt meg velem. Még sohasem hívtak magukkal. Nem is ismerem a barátait...

És megint közeledik ez az egy hét. Folyton csak erre gondolok, nem tudok aludni, rendszeresen sírógörcsöt kapok. Nem merem őt ezzel cseszegetni, biztosan nem értené meg. De nekem nagyon rossz... nem akarom megélni azt a napot, hogy megint elmegy...

Kedves!

Az első gondolatom a leveled alapján az volt, hogy kórosan ragaszkodsz a barátodhoz, és már-már betegesen tudni akarsz minden percéről, nem tudod elengedni a szoknyád mellől egy percre sem.

Aztán újraolvastam a soraid, és szembeötlött ez a 4 év. Hogy van az, hogy 4 éve együtt jártok, nagyon jól működik a kapcsolat, és te semmit nem tudsz a barátairól, akikkel rendszeresen eljár nyaralni??? Ez furcsa nekem. Te nem akarsz a barátaival találkozni vagy ő nem akarja, hogy megismerjétek egymást? Ez talán kiindulópont lehetne, amivel közelebb lennék az igazsághoz. Így csak találgatni tudok.

Nos, ő talán egy szabadságszerető, független pasi, aki nem szereti, ha birtokolják. Az ilyen közös pasis nyaralásokon persze megy a "látszatcsajozás", ami azt jelenti, hogy természetesen megbámulják a formás testű csajszikat, talán még meg is szólítják őket, mert az olyan "férfias". A függetlenek pedig lehet, hogy bevállalnak egy szép kis nyári kalandot. De szerintem, ha valóban jól működik a kapcsolatotok, akkor neked nem kell tartanod semmiféle bombatestű nőtől. Ha csajozni akar, akkor azt megteheti otthon is, nem kell elutaznia egy kalandért 2000 km-re.

Így utólag tényleg van valami furcsa abban, hogy mennyire elzárkózik ezeken a nyaralásokon a pasid, én mégis azt mondom, hogy ne vedd ennyire komolyan, az állandó sírógörcs az mégiscsak túlzás. Talán a haverjaival annakidején ezt a szokást vették fel, hogy ebbe a szigorúan barátnőmentes egy hétbe nem engednek be egyetlen csajt sem, és állati ciki lenne a többiek előtt, ha szerelmes pasi módjára folyton hazatelefonálna.

Ha ennyire nagyon bánt a dolog, kérdezz rá - de csak könnyedén -, hogy miért nem hív föl téged, és hogy miért zárják ki ennyire a külvilágot. Ha engem kérdezel, egy hét nyaralás a barátokkal jár neki - és persze neked is. Ha teheted, szervezz egy csajbulit erre a hétre, és élvezd, ha egy pasi utánadfordul. ;-)

Csókollak: a Facér Pasi