Élő halottak az álmainkban

Olykor olyan emberek, rokonaink, ismerőseink, barátaink, kollégáink jelennek meg az álmainkban, akik már elhunytak. Vajon mit szeretnének velünk közölni ezek az álombéli alakok? Tar Ildikó álomfejtő erre keresi a választ.

Háromféle viszonyulásunk lehet ezekben az álmokban. Az egyik szerint teljességgel elhisszük - az álmaink valójában már halott szereplőiről -, hogy itt a földön, a hétköznapokban velünk, köztünk élnek, semmi kétségünk sincs e felől.

A másik félében azonban határozottan gyanús valami, sőt adott esetben döbbenten kérdezzük - közöljük is az álomalakkal, hogy: "Hát te hogy kerülsz ide, hiszen te már meghaltál!"

A harmadik esetben tudjuk az álmunkban, hogy a másik halott és csak a szellemlényével kerülünk kapcsolatba, amely valamiféle "másvilágról" szól hozzánk, azáltal, hogy eljött a két világ érintkezési pontjáig, vagy mi jutottunk oda, és így a két szféra között nyílik egy kis átláthatósági-áthallhatósági ablak, amelyen át olykor akár üzeneteket is kaphatunk "odaát"-ról. Sokszor a még élő hozzátartozó ilyen álmok megálmodása után tud megnyugodni, hiszen a meghalt szeretett személy szelleme biztosítja arról, hogy jó helyre került, tehát ne aggódjon érte, ne sirassa őt az álmodó.

A gyász hosszú, nehéz folyamat. Eleinte még nem akarjuk elhinni, hogy valaki, akit szerettünk, akivel kapcsolatban voltunk, egyszercsak nincs. Sehol. Mert akit (amit) a földbe tettünk, elégettünk abból már hiányzott az, akit szerettünk, és aki minket szeretett. De hová tűnt ő?

Az álmaink a hiányát pótolják. Újra ott van a közelünkben, megszólítható, elérhető. Nevet, jön-megy, tervez, eszik-iszik, úgy egyébként, mint bármely más álomalakunk, önmagunk is, hiszen az álmok világában a már halottnak számító álomalak és a nappali világban még élők, beleszámítva ebbe magát az álmodót is ugyanolyan szellemlények. Az álmodó teste kinyújtózva fekszik az ágyon, ahogy a halott is a ravatalon, vagy a koporsóban. Az álmodó lelke - vélték a régiek - az alvás állapotában érintkezni képes azok világával, akiknek a teste már a nagy-alvás vagyis a halál állapotában fekszik.