Bevásárló körút Kelet Párizsában

Ettetek már száznapos tojást, fecskefészekből készített levest vagy utcán sült tofupecsenyét? Ezeket az ételeket Kína bármelyik piacán beszerezhetjük. Ha kevésbé merészek vagyunk, akkor is találunk finomságokat az ázsiai ország konyháján. Szakácsunk, Kaldeneker György Sanghajban járt gasztrotúrán.

Sanghaj gigantikus méretű város, majdnem másfélszer annyian laknak itt, mint Magyarországon. Utazásom egyik célja az volt, hogy közelebbről tanulmányozzam a kínai konyhát. S hol másutt lehetett volna ezt elkezdeni, mint korán reggel a közeli piacon?

Nem kellett sokat gyalogolnom a szállásomtól, az utca másik felén, egy rendezett park mellett találtam rá. Az utcán kis kocsikból kínáltak kókuszdiót, a tetejét levágták, és szívószállal lehet az értékes nedűt kiinni. Érett, illatos ananászt tisztítottak, négyfelé vágták, bambuszágra tűzték, arról lehet akár séta közben is eszegetni. A pékek itt sem alszanak éjjel, kirakatukban frissen sütött, illatozó, hagymával, pirított káposztával és darált hússal töltött lapos kenyerek, kókuszos krémmel töltött piskótatekercsek, mazsolás kalácsok között válogathattam. Bár az itt élők nem fogyasztanak hagyományos kenyeret, azért én találtam szezámmaggal és kukoricával készített cipókat is.

Az első dolog, amibe a piacon botlottam, négyrekesznyi izgő-mozgó, különböző méretű kukac volt. Ugye, ez nem az, amire gondolok? - kérdeztem kísérőmet, Tina Tiant, Kína népszerű színésznőjét, aki megnyugtatott, hogy ez csak madáreledel.

A kép nagyobban	A kép nagyobban
Szerzőnk a kísérőjével	Kisfiú az ananászosnál

Keskeny kis átjárók mentén virágüzletek, telis-tele méltóságteljesen megöregedett bonszaiokkal, a szivárvány színeiben pompázó orchideákkal, kötegbe rendezett bambuszhajtásokkal és a tisztaság jelképével, a lótuszvirággal.