Egyedül nehezen megy

Egyszerre apának és anyának lenni, a családot eltartani, jókedvűen, kiegyensúlyozottan, esetleg játszótársként helytállni nem egyszerű feladat. Közel félmillió szülő él Magyarországon, akik egyedül nevelik a gyermekeiket, és elhelyezkedési esélyeik a társadalmi átlagnál sokkal rosszabbak. A helyzet orvoslására már tavaly elkezdődött egy társadalmi párbeszéd, amelynek idei fordulóján konkrét ötletek és ígéretek is elhangzottak.

"26 órára lenne szükségünk egy nap, hogy mindent elvégezzünk, ami egy család átlagos napi rutinjai közé tartozik, és akkor még nem tettünk semmi különlegeset" - mondja Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubjának kuratóriumi elnöke, majd elmeséli egy napját, szinte másodpercre lebontva. "Ha csak egyetlen porszem is bekerül a gépezetbe, és valahol időt veszítek, már borul minden, mert ha például fél órával tovább kell a munkahelyemen maradni, kiteszik a gyerekemet az oviból. Mivel babysitterrre nem telik, ilyenkor a családot és a szűkebb baráti kört lehet ugrasztani."

Az egyszülős családok képviselői tavaly tartottak először országos találkozót, amelyet figyelemfelkeltésnek szántak. Azt szerették volna, hogy a társadalom észrevegye azt a benne némán meghúzódó réteget, amelyik tulajdonképpen az egyik legnagyobb csoport, és mindennapjainak számtalan buktatójával különösebb segítség nélkül birkózik meg. Akkor megkerestük a szaktárcát, hogy megtudjuk, miféle külön juttatásokat kaphatnak a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, akik körülbelül félmillióan vannak, és legalább hatszázhatvanezer gyermek él az apja vagy anyja nélkül. Ezeknek a családoknak a hétköznapi élet minden apró összetevőjét nagyon pontosan meg kell szervezniük, hiszen általában csak magukra számíthatnak.

A komoly logisztikai feladatokon túl nehéz a család eltartása is, hiszen egyedülálló ember elhelyezkedése, valamit megmaradása a munkaerőpiacon nagy kihívás. Az ebbe a táborba tartozók legalább 44 százaléka szegénységben él, s mindennap borotvaélen táncol. Egy hirtelen jött, nem várt kiadás vagy egy betegség miatt kiesett pénz könnyen a létfenntartásukat veszélyeztetheti. Az éppen aktuális gazdasági válság még inkább perifériára sodorhatja ezeket a családokat, valamint növelheti létszámukat is. A létbizonytalanság, az egyik kereső fél munkájának megszűnése feszültségekhez, konfliktusokhoz vezethet, amelyek megoldás híján a család szétesését eredményezhetik.

A most megrendezett országos társadalmi párbeszéden az érintettek tapasztalatokat cseréltek, értékelték saját helyzetüket, megoldási javaslatokat tettek, és külföldi példákra tekintettek.

Bölcsődékre, óvodákra lenne szükség

A tavalyi megbeszéléshez képest jelentős előrelépés, hogy itt már képviseltette magát a kormány. Kórozs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a legnagyobb baj, a hátrányos helyzetű kistérségekben van, ahol többnyire alacsony az iskolai végzettség, ezért csak alacsony presztízsű munkájuk van az embereknek.

Komoly akadály a munkába járás, a naponta többórás ingázás lakás és munkahely között, és közben a gyerekekről való napközbeni gondoskodást is meg kell oldani. Elsősorban az óvodai és bölcsődei férőhelyeket kéne bővíteni. Az államtitkár szerint napjainkban már számos pályázási lehetőség van, de sok térségben ma sem élnek ezekkel a lehetőségekkel.

"Mindez a polgármesterek és önkormányzati testületek felelőssége. A forrásoldalról sok minden biztosított lehetne, valahogy mégsem jelentkeznek" - állítja az államtitkár, aki arra biztatott mindenkit, kezdeményezzék lakóhelyük szerinti önkormányzatuknál a közös fellépést ügyük érdekében, és mint mondta: számíthatnak a segítségére.