Azok a gyerekek, akik zeneórákat vesznek, jobb teljesítményt nyújtanak a memóriafeladatokban, sőt az általános intelligenciatesztekben is jobban szerepelnek - derült ki a kanadai McMaster egyetem felméréséből - írta a BBC a Brain (Agy) című folyóiratra hivatkozva.
A kutatást végző tudósok olyan négy- és hatéves gyerekek agyfejlődését hasonlították össze a közelmúltban, akik jártak, illetve nem jártak zeneórákra.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a gyerekek agya miként reagál a különböző zenei hangokra, és felfedezték: azoknál a kicsiknél, akik rendszeresen járnak órákra, az agyfejlődés eltérő, sőt: gyorsabb is.
A tudósok azt már korábban is felfedezték, hogy azok az idősebb gyerekek, akik zeneórákat vettek, jobban teljesítettek később az IQ-teszteken, mint azok, akik például drámaórákra jártak. Ugyanakkor, a mostani kutatás volt az első, amely kifejezetten az agy reakcióit vizsgálta a zenére, illetve azt, hogy mi a különbség a zeneileg "képzett" és a zenetanulással nemigen találkozó gyerekek értelmi képességei között.
Agyméretezés
A kanadai kutatók a vizsgált csoportból kiemeltek 12 olyan gyereket, akiknek a fele egy speciális japán típusú zeneoktatási (a Suzuki-) módszer szerint tanult, és hat olyat, aki az általános iskolán kívül nem járt zeneórákra. A Suzuki-módszer lényege, hogy a gyerek előbb tanul meg koncentráltan figyelni a zenére, és imitálni azt, mint ahogy megismerkedik azzal, miként is kell lejegyezni a zenei hangokat.
A felmérésben a japán módszerrel tanuló gyerekek agyhullámait a zene hallgatásával egy időben vizsgálták: egyrészt akkor, amikor hegedűszót hallottak, másrészt pedig akkor, amikor egy meghatározhatatlan "hangmasszát".
Az eredményekből kiderült: az összes gyerek intenzívebben reagált a hegedűszóra - ami azt jelenti, hogy az agytevékenységük dinamikusabb volt akkor, amikor "értelmezhető" zenei hangokat hallottak. Ráadásul a hangszerek által kiadott hangokra az egy éven át tartó vizsgálatsorozat során a gyerekek egyre gyorsabban reagáltak, az agyfejlődésük tehát egyre dinamikusabb lett.
Amikor a kutatók kifejezetten azt vizsgálták, hogy a kicsik odafigyelő és hangmegkülönböztető képessége miként fejlődik, azzal szembesültek: a "Suzuki-gyerekek" sokkal jobban teljesítenek, mint a zenei oktatásban nem részt vevő négy- és hatévesek.
"A zenei képzésnek kétség nélkül van hatása az agy kognitív funkcionális fejlődésére, amely a memóriával és az odafigyeléssel kapcsolatos terület" - nyilatkozta a Brainnek Laurel Trainor, a kanadai kutatást irányító egyik professzor.
A kutatásban részt vevő orvosprofesszor, Takako Fuijoka hozzátette: "A zene olyannyira jó a gyerekek agyfejlődésének, hogy az oktatása kihagyhatatlan része kell hogy legyen az általános iskolát megelőző és az általános iskolai fejlesztésnek."
A kanadai kutatók a közeljövőben arra a kérdésre keresnek majd választ, hogy a zenehallgatás miként befolyásolja a felnőttek agyműködését.
Zenészagy |