Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Hogyan segíthetünk a felidézésben?

Míg a rövid távú memóriában akusztikus (hallunk) és vizuális jeleket (látunk) rögzítünk, addig a hosszú távú memóriában az információk jelentésük szerint kódolódnak. Ilyenkor a kódolás és a felidézés között szorosabb kölcsönhatás áll fenn, ezért már a kódoláskor, azaz az információval való első találkozáskor segíthetünk a majdani felidézésben.

Az elszigetelt információtöredékek könnyen elvesznek. Ha azonban két vagy három csoportot alkotunk a megjegyzendő dolgokból, sokkal többre mehetünk. Tegyük fel, hogy száz szókártya szavait kell felidézni. A szavakat nehezebb egyenként megjegyezni, s könnyebb, ha csoportosítással próbálkozunk: egyszerűbb megjegyezni 15 madarat és 20 hüllőt, mint 35 különböző állatot. Ha a bemutatkozás, az új nevek példájánál maradunk, ha sok új nevet kell megjegyeznünk, illetve felidéznünk, könnyíthet a helyzeten, ha azokat foglalkozás szerint csoportokba rendezzük. De ugyanezt az elvet követjük, ha egy hosszabb tanulmányt, könyvnyi anyagot kell megtanulnunk; ilyenkor a csoportokba helyezés nem más, mint egy hierarchikus vázlat készítése.

Ha olvasunk egy tanulmányt vagy újságcikket, később sokkal könnyebben felidézhetjük tartalmát, ha kérdéseket teszünk fel az adott esemény okaira és következményeire vonatkozólag. Ilyenkor mélyebben dolgozzuk fel a megtanulandó anyagot, azaz több kapcsolatot alakítunk ki a tételek között, ezzel növeljük a rá való emlékezés valószínűségét.

Ha egy anyagot a tengerparton, hason fekve tanulunk meg, könnyebben megy a felidézés ugyanott, ugyanabban a testhelyzetben. De mivel kevés tanár vizsgáztat ilyen körülmények között, ilyenkor segít a képzelet; ha gondolatban hason fekszünk a tengerparton, már rémlenek is az információk. Ezt kontextushatásnak hívják, melyet kiválthat akár hang vagy egy illat is, de nem feltétlenül külsőleges tényező, például hangulat: ha rendkívül feldobottak vagyunk a tanulás alatt, ugyanebben az állapotban könnyebben megy a felidézés.

Érzelem és emlékezet

Érzelmi töltésű helyzeteken többet gondolkodunk, mint a semlegeseken, ezért van az, hogy ha - például - Géza valamilyen érzelmet vált ki belőlünk, könnyebben jegyezzük meg a nevét. Egy anyag felidézésekor azonban az is előfordulhat, hogy a negatív érzelmek megakadályozzák az előhívást. (Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy egy vizsgán azt is elfelejtjük, amit egyébként tudunk.) A már említett kontextushatás is szerepet játszhat az érzelem és az emlékezés közötti kapcsolatban - kellemes hangulatban inkább kellemes, míg rosszkedvűen inkább kellemetlen emlékek fognak eszünkbe jutni.

Rímbe szedve vagy képekkel könnyebb

A rímelés sokat segít, főleg kisgyerekeknek a szorzótábla megtanulásában (pl. "hatszor nyolc az negyvennyolc") vagy a fizika egyes törvényszerűségeinek a megjegyzéseiben (pl. "Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya").

Sokak számára hasznosak a képi emlékeztetők. Neveknek, mondjuk, hajóhoz vagy lámpaoszlophoz kapcsolásával megjeleníthetjük a képi emlékeztetőt, és ezzel felidézhetjük az eredeti információt. Ha 0-tól 9-ig minden számhoz társítsunk egy-egy kellemes képet, ezek segítségével a számokat is könnyebb felidézni.

Elsőre talán bonyolultnak tűnik, kísérletek mégis bizonyítják, hogy idegen szavak tanulásában hatékonyan alkalmazhatjuk az ún. kulcsmódszert, mely két lépésből áll. Tegyük fel, hogy meg kell tanulnunk, hogy az angol curtain szó jelentése "függöny". Először megpróbálunk találni az idegen szóban egy részt, amely úgy hangzik, mint egy magyar szó. A kulcsszó most a "körte" lesz, mert a szó nagyjából "körtn"-nek ejtendő. A következő lépésben kialakítunk egy olyan képet, mely összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést; például egy körtékkel ékesített függönyt. A kulcsszó, majd a kép felidézése után könnyen beugrik a curtain szó jelentése.

Ha idegen nyelvet tanulunk, segítségünkre lehet egy mentális séta, például a szobánkban. Gondolatban menjünk körbe, álljunk meg az asztalnál, ablaknál, könyvespolcnál stb. Ezek lesznek a séta állomásai. Amikor ezek az állomások már kellőképpen rögzültek, megjegyezhetünk sok független szót mint a séta egyes állomásait, mégpedig úgy, hogy kialakítunk egy képet, amely összefüggésbe hozza az első szót az első hellyel és így tovább. A helyek módszerét alkalmazhatjuk egy bevásárlási lista felidézésére is: az asztalon egy kenyér, az ablakon a wc-papír, a könyvespolcon tejfölök sorakoznak... minél bizarrabbak a képek, annál könnyebb az emlékezés.

Ajánlat

Memóriafejlesztő játék az interneten

Az emlékezet válfajai

Tanulás és memória - ebből a cikkből olyan érdekességeket tudhatnak meg, hogy a hosszú távú emlékezetben már szerepet játsznak a DNS-ek is, hogy mennyi információ fér el az agyunkban, illetve az állatok emlékezete mennyiben különbözik az emberétől.