Egészséges fogadalmak az új évre

Vágólapra másolva!

Dr. Lénárt Ágota pszichológus, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának adjunktusa szerint a fogadalomtételnek kettős - biológiai és pszichológiai - háttere van. Egy hosszabb-rövidebb időszak - például egy esztendő - lezárásakor felmerül a megújulás, változás igénye. Ez aztán fogadalmakban, ígéretekben ölt testet. A cél, hogy az eddig elért pozitív dolgokat átmentsük a következő időszakra is, ráadásul egy felsőbb szintre is emelkedjünk, tovább fejlődjünk. A megtett célkitűzés aztán motiváló erőként is működhet, a segítségével a jóra, hasznosra nevelhetjük magunkat.

Ha "sokat akar a szarka", azaz irreálisan nagy célt tűzünk magunk elé, kevés esélyünk van annak teljesítésére. A kudarc feldolgozása többféle lehet, de az eredmény ugyanaz: célunkat nem érjük el. - A kudarckerülő személyiségtípus számos érvvel tudja felmenteni magát: túl nagy dolgot akartam, ezt más se érte volna el stb. A kudarcra érzékenyebb emberben, azonban a sorozatos csalódások szorongást, frusztrációt eredményezhetnek, mely önértékelési, önbecsülési problémákhoz vezethet - tudtuk meg a pszichológustól.

A fokozatosság elvének is érvényesülnie kell

- Az eredményesség kulcsa a jó célállítás - tanácsolja Dr. Lénárt Ágota. A hatékonyság érdekében az elérni kívánt célhoz vezető utat lépésenként kell bejárni. Ha egy sportoló olimpiai elsőségre tör, először egy többéves edzésprogramot dolgoznak ki számára, amit nap, mint nap teljesítenie kell. Az aranyérem csak a naponta jelentkező apró akadályok leküzdésével érhető el. A "soha többet nem gyújtok rá" helyett mondhatjuk azt is: egy kerek hónapig nem füstölök. Ha ezt sikerült elérni, jöhet a következő hónap, év, évtized. Ha rendszeres futásra adjuk a fejünket, ne akarjuk azon nyomban a maratoni távot teljesíteni. Érjük be előbb azzal, hogy a következő fáig eljutottunk, aztán a következőig és így tovább, egyre növelve a kilométerek számát.

Szintén nagyon fontos a hozzáállás. Az elért eredményt többféleképpen lehet értékelni. Nem mindegy ugye, hogy azt érzi az ember "még csak az első sarokig jutottam" ahelyett, hogy büszke lenne rá: egy utcát máris a háta mögött hagyott. Nem először halljuk, a magyar pesszimista nemzet. Sajnos egyes etnopszichológiai, a különböző népek problémamegközelítési stratégiáit vizsgáló kutatások is ezt támasztják alá. A változtatást, a pozitív gondolkodásra szoktatást önmagunkban kell kezdeni. Kevesebbet tépelődjünk a kudarcokon, inkább tanuljunk belőle, és ne essünk újra ugyanabba a hibába! Év elején pedig fogadjuk meg: megismerkedünk belső valónkkal annyira, hogy tudjuk, mire vagyunk képesek. Hogy mindezt ki tudjuk hozni magunkból, az már csak rajtunk múlik!

A tornabérlet még nem fogyaszt

Nagy-Britanniában sikeresen zárták az évet a fitnesztermek; számítások szerint évente mintegy egy millióval növekszik az edzőtermek tagjainak létszáma a szigetországban.
Azonban nem elég beiratkozni, el is kellene járni az edzésekre. Sokan úgy gondolják, hogy azzal, hogy kifizetik a bérletet, vékonyabbak, fittebbek lesznek. Különösen megfigyelhető ez a jelenség az év elején, amikor az ünnepi lakomák miatt a bűntudattól gyötörve az emberek az újévi fogadalmak részeként újra formába szeretnének lendülni. A felmérések szerint februárban a testedzési láz alábbhagy, viszont sokan képesek továbbra is fizetni a bérletet, anélkül, hogy valóban igénybe vennék a tornatermek szolgáltatásait.