Óriási botrány Lengyelországban: Donald Tusk benne van egy hatalmas pénzügyi csalásban

TUSK, Donald
Varsó, 2023. október 15. Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke szavazáshoz áll sorban a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski
Vágólapra másolva!
A piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított visszaélés-sorozat során több mint 19 ezer - többségében kisnyugdíjas - befektetőt, megközelítőleg 200 millió euróval károsítottak meg. A cégben közvetve érintett volt Tusk fia, az akkor is miniszterelnök politikus pedig annak ellenére nem tett semmit, hogy a nemzeti bank is figyelmeztette. A botrányt a Tűzfalcsoport foglalta össze. 
Vágólapra másolva!

A 2012-ben kirobbant ún. Amber Gold-botrány Lengyelország rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb csalási ügye.

A piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított visszaélés-sorozat során több mint 19 ezer - többségében kisnyugdíjas - befektetőt, megközelítőleg 200 millió euróval károsítottak meg.

Az eset megítélését súlyosbította, hogy Donald Tusk akkori miniszterelnök az illetékes szervek jelentései és jelzései ellenére nem adott utasítást a folyamat megállítását célzó intézkedések megtételére. A későbbi vizsgálatok feltárták, hogy a kormányfő fiát pont abban az OLT Express nevű légitársaságban foglalkoztatták tanácsadóként, amelynek fő befektetője éppen a csalást megvalósító Amber Gold volt, emlékeztet a Tűzfalcsoport.

Forrás: Origo

A napokban zajló példátlan politikai tisztogatás közepette a lengyel konzervatív lapok újra elővették az ügyet.

Az Amber Gold nevű lengyel céget 2009-ben alapította Marcin Plichta büntetett előéletű vállalkozó, akit korábban többek között banki csalás, sikkasztás és okirat-hamisítás miatt ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre. A 2009 és 2012 között tevékenykedő befektetési társaság különböző nemesfémekbe kínált vonzó kamatozású - „biztonságos” - befektetési lehetőségeket a gyanútlan, megtakarításuk számára biztos befektetést kereső ügyfelek részére.

Valójában a háttérben egy piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított csalássorozat zajlott, amelynek során a korábbi ügyfeleket a későbbi ügyfelek pénzével fizették ki.

Plichta és felesége (Katarzyna Plichta) a befektetett pénzekből 18,8 millió zlotyt (átszámítva több mint 1,3 milliárd forintot) számolt el magának fizetésként, emellett pedig közel 300 millió zlotyt (átszámítva több mint 21 milliárd forintot) különített el annak az OLT Express légitársaságnak a finanszírozására, amelyben az Amber Gold fő befektetőként volt jelen, és amely történetesen Donald Tusk akkori miniszterelnök fiát, Michal Tuskot tanácsadóként foglalkoztatta, aki e megbízatásával egyidejűleg koordinátori állást is betöltött a gdanski repülőtéren.

A botrány végül 2012 végén robbant, amikor - az OLT Express megelőző összeomlása után - az Amber Gold is csődöt jelentett, az út szélén hagyva befektetőit. A pénzügyi társaság több mint 19 ezer - többségében kisnyugdíjas - ügyfelét mintegy 200 millió euróval károsította meg. Bár az ügyben csak Marcin és Katarzyna Plichta ellen indult büntetőeljárás, azonban egymás után kerültek nyilvánosságra a miniszterelnök és fia személyét érintő gyanús körülmények is.

Donald Tusk akkori miniszterelnök az illetékes szervek jelentései és jelzései ellenére nem adott utasítást a folyamat megállítását célzó intézkedések megtételére Forrás: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Marcin Plichta az eljárás során egyértelműen kijelentette, hogy Michal Tusk foglalkoztatásának mindvégig nyilvánvaló oka volt:

De az így bebiztosított védőháló mellett arra vonatkozóan is felmerült a gyanú, hogy a kormányfő fia - az összeférhetőnek nehezen minősíthető - megbízásait arra használhatta fel, hogy bizalmas információk továbbítása révén jogellenes előnyben részesítse a Plichta érdekeltségében lévő légitársaságot a versenytársakkal - így többek között a lengyel állami légitársasággal (LOT) - szemben is. Utóbbit egy minisztériumi jelentés is alátámasztotta, amely kimutatta, hogy

az OLT Express működése jelentős hátrányokat okozott a LOT-nak.

Tusk és Plichta végső célja a tisztességtelen eszközökkel csődközeli állapotba juttatott állami légitársaság nyomott áron történő felvásárlása lehetett.

Mindenesetre a Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (KNF) már 2009-ben - vagyis a működés első évében - figyelmeztetést adott ki arra vonatkozóan, hogy az Amber Goldnak nincs engedélye banki tevékenység folytatására, ennek ellenére Tusk és kormánya nem tett semmit.

Lengyel sajtóforrások emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányfő minden valószínűség szerint már a botrány kirobbanása előtt birtokában lehetett az Amber Gold jogellenes tevékenységével kapcsolatos információknak, de azokról csak saját fiát tájékoztatta.

Bár Tusk ezeket a feltételezéseket mindvégig tagadta, azonban a 2014-ben nyilvánosságra kerülő hangfelvételek alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy Marek Belka jegybanki elnök az Amber Gold összeomlása előtt személyesen informálta a kormányfőt a cég kétes működéséről.

A Pénzügyi Stabilitási Bizottság 2013-ban közzétett jelentésében megállapította, hogy az Amber Gold-ügyben az emberek megkárosítását - többek között - a közintézmények mulasztásai tették lehetővé, kiemelve különösen a Gdańsk-Wrzeszcz Kerületi Ügyészséget, a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Belbiztonsági Ügynökséget (ABW) és a Központi Rendőrségi Nyomozó Irodát (CBŚ).

Az ügyben végül 2016 júliusában a Jog és Igazságosság (PiS) kezdeményezésére többpárti különbizottságot hoztak létre, annak érdekében, hogy a kormány és a neki alárendelt köztisztviselők döntéseinek szabályszerűsége és jogszerűsége is kivizsgálásra, értékelésre kerüljön. A bizottság a közel hároméves munka során 15 000 vizsgálatot folytatott le, és több tucat állami tisztviselőt hallgatott ki.

A vizsgálatok lehangoló eredményeket tártak fel a lengyel állam 2009-2015 közötti - „katasztrofális” - állapotáról, illetve az állami intézményeket felemésztő folyamatokról.

A bizottság többek között megállapította, hogy:

• a kormányfő az ügyben teljesen figyelmen kívül hagyta az állami szervek egyértelmű jelzéseit és megállapításait;

• a miniszterelnök az Amber Gold-ügy egyetlen szakaszában sem gondoskodott a kormányzati szervek munkájának összehangolásáról, még 2012. május 24-eután sem, amikor az ABW (Belső Biztonsági Ügynökség) vezetője információkat adott át az Amber Gold tevékenységének valódi jellegéről;

• magas rangú köztisztviselők, köztük a Tusk vezette Polgári Platform prominens politikusai helytelen és etikátlan módon részt vettek az Amber Gold Grouphoz tartozó szervezetek tevékenységének hitelessé tételében;

• végül, de nem utolsósorban a gdanski adóhivatal, a gdanski ügyészség és a helyi bíróságok sem megfelelően tettek eleget a vonatkozó kötelezettségeiknek.

Mindezek ellenére Tusk a meghallgatása során - a szociális érzékenység és az önreflexió teljes hiányáról tanúbizonyságot téve - az eset kapcsán a lengyel polgárok pénzügyi befektetési kompetenciáját vette támadás alá, mondván „a pénzfelügyelet figyelmeztette az embereket, hogy az Amber Gold kockázatos befektetést jelent”, majd kitért arra, hogy a lengyelek „hajlamosak nagyobb kockázatot vállalni”.

Az Amber Gold-ügyben végül 2022. május 30-án született meg a jogerős ítélet. Marcin Plichtára 15 év, míg a bűncselekményt vele szándékegységben megvalósító feleségére 11,5 év börtönbüntetést szabott ki a lengyel Fellebbviteli Bíróság. 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 6500 euró kártérítést ítélt meg Katarzyna Plichta részére, mert a strasbourgi bírói fórum szerint a tízezreket megkárosító elkövető előzetes letartóztatása „aránytalanul hosszú ideig tartott”.

A kormányzat (tudatos) tétlensége, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás őrzésére hivatott szervek működésképtelensége mellett megvalósuló botrány azon túl, hogy beláthatatlan következményekkel járt a megtakarításaikat elveszítő polgárokra nézve, egyben a pénzügyi piac felborulását, a Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal (KNF) együttműködő bankokba vetett társadalmi bizalom lerombolását eredményezte, és mindemellett a csőd szélére sodorta a lengyel állami légitársaságot (LOT) is.

S bár Donald Tusk és fia sikeresen elkerülte a jogi felelősségre vonást, az Amber Gold-botrányban betöltött szerepük máig vitatott.