Leszakadt kezek és lábak, pusztító fekélyek, tömeges és borzalmas kínhalál - már nyíltan az atomháborúról beszélnek Amerikában

Múlt-kor cikk, atombomba, oppenheimer, USA, Albert Einstein, Julius Robert Oppenheimer, elméleti fizikus
Fotó: Wikipedia
Vágólapra másolva!
Annie Jacobsen amerikai biztonságpolitikai szakértő a nemrég megjelent könyvében ismerteti azt, hogy hogyan is nézne ki az, ha mondjuk Észak-Korea atomtámadást indítana az Egyesült Államok ellen. Az amerikai válaszcsapás következtében valósággal elszabadulna a pokol és a totális nukleáris háború, akár kiirtva a ma ismert emberiség 90 százalékát, a maradéknak pedig lehetetlenné tenné az életet. A túlélők csak azért könyörögnének, hogy bárcsak a holtak között lennének. Nem véletlenül kavar fel az atomháború gondolata mindenkit, ugyanis ez a veszély az orosz-ukrán háború kapcsán is fennáll. Oroszország ugyanis sokrétű atomarzenállal rendelkezik, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy szárazföldi, tengeri és légi hordozóeszközökkel indítson nukleáris csapásokat, és Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy abban az esetben, ha eszkalálódik a háború, vagy a Nyugat jobban beleavatkozik a háború menetébe, akkor bármikor kész bevetni a brutális méretű atomarzenálját.
Vágólapra másolva!

A nemrég megjelent Annie Jacobsen biztonságpolitikai szakértő könyve egy nukleáris háború esetleges forgatókönyvét vázolja fel, nem túl pozitív előjellel. 

nukleáris háború
A nukleáris háború egyre közelebb került
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP / AFP or licensors

Gyakorlatilag az események láncolata és a világhatalmi viszonyok miatt megdöbbentő módon ez a szcenárió azt eredményezné, hogy az emberiséget teljes egészében vissza lehetne bombázni a kőkorszakba, úgy, hogy a kialakuló nukleáris tél és a sugárzás következményei miatt az túlélők azért könyörögnének, hogy bárcsak meghaltak volna. Már csak a Hirosimára ledobott atombomba következményeiből tudjuk, hogy a legkisebb rossz esetén is leszakadt végtagok, fekélyes sebesültek, vagy éppen szétégett testek hevernének mindenütt, aki pedig túléli az atombombát, a sugárzás miatt idővel szintén belehalna a támadásba. 

Ez nem egy elképzelhetetlen forgatókönyv, tudva azt, hogy a jelenlegi izzó geopolitikai helyzet miatt már szinte a falig mentek el a nagyhatalmak. Az orosz-ukrán háború kitörése óta soha nem látott mértékű kardcsörtetés zajlik, főleg Oroszország részéről, aki a legnagyobb és legfejlettebb nukleáris arzenállal rendelkezik. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy abban az esetben, ha eszkalálódik a háború, vagy a Nyugat jobban beleavatkozik a háború menetébe, akkor bármikor kész bevetni a brutális méretű atomarzenálját. Mindezek mellett azt is mondta, hogy akkor is bevetik, ha veszélybe kerül Oroszország szuverenitása és az ország léte.

Annie Jacobsen hátborzongató forgatókönyvének megértéséhez vissza kell mennünk egészen 1983-ban, amikor a szakértő még középiskolás volt. Ahogy a The Guardian hasábjain visszaemlékezik, elmondta, hogy akkor az ABC televízió levetített egy nukleáris háború borzalmairól szóló filmet, mely borzalmai több mint 100 millió amerikai retinájába égtek bele. Mint mondta, teljesen megrémült, úgy, ahogyan a többi százmillió amerikai is. Jacobsen szerint ez a film járult hozzá ahhoz, hogy a konzervatív Ronald Reagen amerikai elnök a második ciklusában a nukleáris nonproliferáció hívévé váljon. 

Ennek a folyamatnak az eredményeként nem sokkal később az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint a 70 ezres csúcspontról a mai 12 ezerre csökkent a nukleáris töltetek száma. Azonban ez a mennyiség is bőségesen elég lenne ahhoz, hogy az emberiség 90 százalékát kiirtsa. Ebből az indíttatásból született meg a Nuclear War: A Scenario (Nukleáris háború: egy forgatókönyv) című kötet, melyben a szerző feltett szándéka, hogy a jelenlegi szörnyű geopolitikai helyzet és a háborús pszichózis közepette felelevenítse a köztudatból kissé kikopott globális atomháború lehetőségét.

Észak-Korea, nukleáris, atom, rakéta
A 2024. április 2-án készült és az észak-koreai hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) által április 3-án közzétett képen Kim Dzsongun észak-koreai vezető (C) az észak-koreai Phenjan külvárosában a Hwasongpho-16B új típusú, közepes hatótávolságú, szilárd hajtóanyaggal működő ballisztikus rakéta első tesztkilövését ellenőrzi
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP 

Évtizedeken át az emberek abban a hitben éltek, hogy a nukleáris fenyegetés a berlini fal leomlásával véget ért. A nukleáris fegyverek és a körülöttük lévő egész nómenklatúra annyira ritka, hogy a témát a hozzáértők számára tartják fenn

– mondta a The Guardiannek Jacobsen, hozzátéve, hogy a kérdéskör leszűkült, puszta technikai vitává vált.

A The Guardian cikke kellő részletességgel ismerteti a könyv tartalmát. Mint ahogy ez idáig felvázoltuk, nem igazán lenne egy messzemenően jó kaland az emberiség számára egy ilyen forgatókönyv, azonban a brit lap cikke alapján láthatjuk, hogy hogyan zajlana egy pusztító atomháború szimulációja. A szerző könyvében felvázolja, hogy mivel Észak-Korea tart egy esetleges amerikai támadástól, és attól vezérelve, hogy az Egyesült Államok meg fogja támadni, ezért egy meglepetésszerű rakétacsapást indít az ország ellen. Erre válaszul az Egyesült Államok válaszcsapást indít az interkontinentális ballisztikus rakétáival. 

A szerző forgatókönyvében ezek Észak-Korea fegyverállomásait és parancsnoki központjait célozzák, de ahhoz, hogy elérjék a kívánt célpontot, a rakétáknak Oroszország felett kell átrepülniük, mivel más útvonalon nem rendelkeznek elegendő hatótávolsággal.

Emiatt pedig az amerikai elnök megpróbálja elérni az orosz hivatali kollégáját, de a fagyos geopolitikai viszony miatt ez teljes kudarcot vall. Az átrepülő amerikai rakétákat észleli az orosz műholdas előrejelző rendszer, mely észlelés után az orosz elnök elrendeli az Egyesült Államok elleni totális, teljes körű nukleáris támadást.

A szerző teljes mértékben a nukleáris arzenálokról elérhető adatok és az ismert katonai doktrínák alapján vázolja fel a lehetséges kimenetelt. Ahogy azt a Guardiannek elmondta, az általa részletezett tények mind nyilvánosak, de a társadalom figyelmen kívül hagyta őket, a sokkoló mivoltuk ellenére. A szakértő azt is elmondta, hogy teljesen megdöbbent akkor, amikor megtudta, hogy az Észak-Korea elleni válaszcsapásnak Oroszország felett kellene átmennie, ha ez azzal párosul, hogy 

mind az Oroszországi Föderáció, mind az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának egy része pár percen belül azonnal bevethető.

Jacobsen könyvében ismerteti azt a tényt, hogy mindkét atomhatalom doktrínájában szerepel az, hogy úgy indítanak csapást, hogy megvárnák az első robbanófejek földet érését. Az amerikai elnöknek néhány perce lenne arra, hogy döntést hozzon, ha az amerikai előrejelző rendszerek közelgő támadást jeleznének. Ez alatt a néhány perc alatt sürgős, összetett és elkerülhetetlenül hiányos információáramlást és tanácsokat kellene feldolgoznia a legmagasabb szintű védelmi tisztviselőktől. Jacobsen rámutat, hogy ilyen körülmények között az elnök valószínűleg az emiatt kialakuló zavar áldozata lesz, és a katonai hangok arra ösztönzik, hogy kövesse a protokollokat, amelyek óhatatlanul a megtorló csapás irányába mutatnak, mely a ma ismert emberiség végét jelentené.

Az ember olyan főparancsnokot szeretne, aki ép elméjű, aki teljes mértékben ura a mentális képességeinek, aki nem ingatag, aki nincs kitéve a dühnek. Ezek olyan jelentős jellembeli tulajdonságok, amelyeken el kellene gondolkodni, amikor az emberek elnökválasztásra szavaznak, azon egyszerű oknál fogva, hogy az elnök kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a nukleáris fegyverek bevetésére

– emelte ki Annie Jacobsen a brit lapnak, arra utalva, hogy egy szűk csoportnak kizárólagos hatalma van véget vetni az egész emberiségnek.