A háborúpárti országok támogatták a migránskvótákat Brüsszelben

Az uniós migráció csomag a tagállamok önállóságát veszélyezteti, ugyanis a brüsszeli adminisztráció nem jelölt meg pontos számot a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének felső határától, ami korlátlan betelepítéseket eredményezhet – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy szerdán elfogadták a kötelező migránskvótát Brüsszelben. A Századvég tanácsadója azt is mondta: azzal is gyengítenék a tagállamok érdemi döntési mozgásterét, hogy a visszautasított migránsok után fizetendő tetemes pénzbüntetések szisztémájával végső soron az embercsempészeknek kedvezne Brüsszel. A szakértő elmondta, hogy a paktum jelenleg nincs hatályban, még lesz egy végső szavazás róla, de ha négy tagállam nemmel szavaz, akkor a javaslat nem tekinthető elfogadottnak. Ifj. Lomnici Zoltán szerint azonban erre kicsit az esély, mivel csak Magyarország és Lengyelország jelentette ki, hogy a paktum ellen fognak voksolni. Ha a Tanács elfogadja a paktumot, az azonnal hatályba lép, azonban leghamarabb 2026-tól fogják alkalmazni – tette hozzá.

Az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott migrációs paktum súlyos beavatkozás Magyarország belső ügyeibe, a magyar szuverenitásba – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című reggeli műsorában csütörtökön. Ön mit gondol erről?

A migrációs paktum elfogadását csak az európai föderalizmus hívei tekinthetik igazán történelmi, nélkülözhetetlen lépésnek, valójában azonban arról van szó, hogy a külső uniós határok szükséges „megvédését” – de valójában inkább menedzselését – úgy akarják megvalósítani, hogy egyre gyengítenék a nemzetállamok önálló hatalmának gyakorlását, például azáltal, hogy a tagállamokra erőltetnék a „kötelező szolidaritást”, mégpedig a brüsszeli uniós vezetők migrációt pártoló (és bátorító) politikája kapcsán. 

Magyarország a kötelező elosztást a migrációs probléma 2015-ös napirendre kerülése óta következetesen elutasítja, amiként azt is, hogy nemzeti költségvetéséből pénzforrást kelljen biztosítania – kvázi pénzbüntetést kelljen fizetnie – azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan.

Mire gondol? Súlyos legitimációs kérdések is felvethetők?

Alig két hónappal az európai parlamenti (a továbbiakban: EP) választások előtt született meg a döntés, miközben a paktum intézkedései 2026-ban léphetnek leghamarabb hatályba, miután az Európai Bizottság (a továbbiakban: EB) a következő hónapokban meghatározza a végrehajtás módját. A migrációs paktum egyik legkritikusabb és legtöbb veszélyt hordozó része a krízisrendelet, amely teljhatalmat ad Brüsszelnek, hogy megmondja, mikor és hány migránst küld egy adott tagállamba. 

Az uniós migráció csomag a tagállamok önállóságát veszélyezteti, ugyanis a brüsszeli adminisztráció nem jelölt meg pontos számot a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének felső határától, ami korlátlan betelepítéseket eredményezhet. 

A krízisrendelet szerinti mechanizmus úgy működne, hogy egy ország jelzi, hogy nála migrációs válsághelyzet (ún. krízishelyzet) van, ezután az EB dönt, hogy kihirdeti-e a krízishelyzetet, és ha igen, akkor Brüsszel maga döntené el, hogy pontosan mely országokba és hány migránst oszt szét. Ebbe a tagállamoknak semmi beleszólásuk nem lenne, ez pedig az éves betelepítési kvótákon felüli egyszeri, ad hoc „többletkvóta” és többletbetelepítés lenne.

A paktum Magyarország számára is komoly veszélyt jelent, hiszen az új normacsomag szerint, ha egy nagyobb hullámban több ezer-tízezer migráns megjelenik, és ezért valamilyen válsághelyzet alakul ki, akkor nincs objektív mérce, hogy mi tekinthető krízishelyzetnek, hanem, amennyiben Brüsszelben úgy döntenek, hogy az adott szituáció már krízishelyzetnek minősül, akkor meghatározhatják, hogy melyik ország hány embert vegyen át.

Ez elég aggasztó képet fest. Mi jöhet még ezután?

Lényegében ismét előkerült a kötelező kvóta, egy tagállam vagy befogad meghatározott számú migránst, vagy fizet fejenként 20.000 eurót, ami teljes mértékben szembemegy a nemzeti szuverenitással, ugyanis a tagállamok önrendelkezési jogát csorbítja egy olyan kérdésben, amiben a hatásköröket soha nem ruházták át az Európai Unióra. 

Azzal is gyengítenék a tagállamok érdemi döntési mozgásterét, hogy a visszautasított migránsok után fizetendő tetemes pénzbüntetések szisztémájával végső soron az embercsempészeknek kedvezne Brüsszel. 

Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikk (2) bekezdése világosan fogalmaz: az unió egy olyan, belső határok nélküli térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. Ez azt is jelenti, hogy a migránsok csak akkor léphetnek az EU területére, ha jogszerű tartózkodásukról hatósági döntés született, és a szabad mozgás biztosításába fogalmilag nem fér bele semmilyen EU-s kvótapolitika, illetve a migránsátvétel kérdéséhez kötött pénzügyi büntetések politikája.

A paktum ellentmond hazánk nemzeti alapokmányának, ugyanis Magyarország Alaptörvényének E) cikk (2) bek. kimondja: Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ez a nemzeti alkotmányos identitás egy olyan magja, amely identitásra 2016 óta a magyar Alkotmánybíróság több határozatában is hivatkozik az ultra vires-szel összefüggésben, ezzel megjelölve az európai uniós jog primátusának nemzeti alkotmányos határát, és a szuverenitás védelmének elvét. 

A XIV. cikk (1) bek. szerint: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Az uniós jog primátusa generálisan elismert, vannak kivételek?

A 32/2021. (XII. 20.) AB határozat szerint, ha a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti az ország területén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről. Hazánk területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság része. Az EU hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá 

nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Az Európai Unió joga csak és kizárólag ezen keretek között állapíthat meg általánosan kötelező magatartási szabályt.

A magyar jogrend két fenntartást támaszt az uniós joggal szemben. Az egyik az alkotmányos önazonosság védelmével kapcsolatos alapjogi fenntartás, a másik az ultra vires felelősség, amennyiben az uniós jogalkotó túlterjeszkedne az Alapszerződésekben rögzített hatáskörén. A 22/2016. (XII. 5.) AB határozat (kvótahatározat) alapján az AB kinyilvánította hatáskörét az uniós joggal szembeni alkotmányvédelem terén (ultra vires kontroll, alapjogi kontroll, alkotmányos identitás kontroll). Az AB a szuverenitás védelméből vezeti le az uniós hatáskörgyakorlással összefüggő alkotmányvédelemre vonatkozó hatáskörét.

Milyen jogi lehetőségek vannak a magyar kormány kezében, hogy elkerülje a migránsok kötelező betelepítését?

Az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdése szerint, az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is, illetve tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Az ultra vires (hatáskör túllépés) problémája alapvetően az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás strukturális kérdését foglalja magába: amennyiben az EU egy adott intézménye túllépi a tagállamok által őrá ruházott hatásköreit, az ilyen természetű hatáskörgyakorlás az Európai Unió Bírósága hozhat döntést.