Vlagyimir Putyin: Készen állunk az atomháborúra

Vlagyimir Putyin interjút adott Dimitrij Kiszilev orosz újságírónak, és leszögezte, hogy Oroszország készen áll a nukleáris háborúra, minden lehetséges fegyverrel meg fogják védeni az országot.

"Készen állunk a nukleáris háborúra. Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok holnap el tudna kezdeni egy atomháborút. Nos, akarják, de minek tennék? Mi készen állunk. Készen állunk bevetni a fegyvereket, ha Oroszország léte forog veszélyben" - jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Ukrajnában nincs szükség az atomfegyverek bevetésére, Moszkva készen áll a konfliktus békés rendezésére, azonban ez nem azt jelenti, hogy tudatmódosító szerek hatása által született ötletekről is hajlandóak tárgyalni. Pusztán olyan ajánlatokat hallgatnak meg, amelyek a világpolitikai valóságot tükrözik. 

"A nyugati országok régóta részt vesznek az Ukrajnában zajló harcokban, de ha a hivatásos katonáik is megjelennek, az sem fog változást hozni a fronton, ahogyan a nyugati fegyverszállítmányok sem jelentenek semmit" - szögezte le. 

Putyin kiemelte, hogy azok, akik okosak, a konfliktus lezárásán gondolkodnak. Hozzátette, hogy a Belgorod és Kurszk elleni támadások azt mutatják, hogy az ukránok kétségbeesettek a sorozatos katonai kudarcaik miatt. Szerinte Kijev célja az orosz elnöki választások megzavarása. Kiemelte, hogy az ukránok 2023-ban egyetlen katonai céljukat sem tudták megvalósítani, most a kezdeményezés teljes egészében az orosz hadseregnél van. 

"Oroszország nem válaszút előtt áll, hanem egy stratégiai úton halad a fejlődés irányába, és ettől senki sem fog eltántorítani minket" - szögezte le. 

Putyin kifejtette: a Nyugat évszázadok óta hozzászokott, hogy a gyomrát emberi hússal tölti meg, a zsebét pedig pénzzel. Meg kell viszont érteniük, hogy a vámpírbálnak vége. Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag parazitaként élősködött más nemzeteken, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.

A Magyar Nemzet szerint Putyin elmondta, hogy a Nyugattal való tisztességes megállapodáshoz Oroszországnak írásba foglalt, hiteles garanciákra van szüksége. "Nem akarom kimondani, de nem bízunk senkiben. Nekünk garanciákra van szükségünk, és a garanciákat pontosan meg kell fogalmazni; olyanoknak kell lenniük, amelyek elfogadhatóak számunkra és amelyekben megbízunk" - fejtette ki. 

Putyin hangot adott meggyőződésének, miszerint egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország, és szeretnék az országot részekre osztani. 

Azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai különleges hadművelet kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel szemben.

Putyin azt mondta, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte, hogy Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korszerűsíti a nukleáris erőit, és ezek minden komponensét fejleszti, Putyin kijelentette: – Mi is.

Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország atomfegyver-kísérleteket hajt végre, ha az Egyesült Államok is így tesz. Úgy vélekedett, hogy Oroszország az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyver létrehozásával lenullázott mindent, amit az Egyesült Államok a hadászati rakétavédelembe befektetett. Kijelentette, hogy Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van. 

Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem akarta kiszorítani Párizst a kontinensről, ellenkezőleg, éppen az afrikai vezetők voltak azok, akik kifejezték az Oroszországgal való együttműködés iránti vágyukat. 

Példaként a Wagner katonai magánvállalat esetét hozta, amely először Szíriában valósított meg egy sor gazdasági projektet, majd átkerült más afrikai országokba is. Leszögezte: Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belpolitikai folyamataiba. Ilyen beavatkozásnak minősítette, hogy 2011-ben Joe Biden, még amerikai alelnökként, Moszkvába utazott, hogy lebeszélje őt az elnökválasztásban való részvételről.

Figyelmeztette azokat az országokat, amelyek bejelentik, hogy számukra nincsenek vörös vonalak Oroszországgal szemben, hogy ebben az esetben Moszkva számára sem lesznek ilyenek velük szemben.

Svédország és Finnország nemzeti érdekei szempontjából értelmetlen lépésnek nevezte a NATO-csatlakozást, mert ennek következtében orosz csapatok és védelmi rendszerek fognak megjelenni a határaik közelében.