Sorra győzi meg Macron a nyugati vezetőket: egyre közelebb a harmadik világháború

Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának.

Drónok tucatjaival támadta kedden Ukrajna Oroszországot. Eközben az ukrán elnök ismét súlyos lőszerhiányról beszélt, vagyis további támogatásokat követelt. Washingtonban az amerikai hírszerzés vezetői ezalatt Ukrajna további támogatását sürgették. Közben pedig tovább fokozták a világháborús veszélyt a nyugati politikusok elmúlt napokban tett nyilatkozatai. Emmanuel Macron francia elnök nyitotta a sort két hete, amikor arról beszélt: nem szabad kizárni NATO-csapatok Ukrajnába küldését. Növeli a bajt, hogy a NATO főtitkára már tárgyalni akar Macron világháborús tervéről, most már a lengyel elnökkel és a német kancellárral is. Egyre többen veszik komolyan Macron ötletét, haladunk a világháború felé, és ez egyre aggasztóbb. Scholz kancellár péntekre Berlinbe hívta Emanuel Macron francia elnököt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt.

Egyre inkább eszkalálódik a borzalmas háborús helyzet, főleg, hogy egyre többen veszik komolyan a francia elnök, Macron ötletét, miszerint katonákat kell Ukrajnába küldeni. A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg hiába határolódik el szavakban Macrontól, már egyeztetni akar vele, ami nem sok jót vetít előre. Ráadásul Macron Olaf Scholz kancellárral és Tusk lengyel elnökkel is találkozik. Korábban a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy már Ukrajnában vannak a NATO-katonák, ő tudja is, mely országok katonái.

Egyre több európai ország vezetője áll Macron mellé

Ami talán ennél is aggasztóbb, hogy egyre több európai vezető beszél arról, hogy Macron ötletét támogatja Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország is. Közben Oroszország sem tétlenkedik, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte a francia elnök kijelentései miatt, ráadásul Vlagyimir Putyin interjút adott Dimitrij Kiszilev orosz újságírónak, és leszögezte, hogy Oroszország készen áll a nukleáris háborúra, minden lehetséges fegyverrel meg fogják védeni az országot. Stoltenberg NATO-főtitkár pedig még hétfőn a Reuters hírügynökségnek adott interjúban szögezte le:

a NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és sem a NATO, sem a NATO-tagállamok nem részesei a konfliktusnak.

A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már egyeztetni akar Macronnal. Stoltenberg eddig szavakban elhatárolódott, de az egyeztetés nem sok jót jelent. A főtitkár korábban azt mondta egy, a Reutersnek adott interjúban, hogy a NATO-nak nincs ilyen terve. Sem a NATO, sem annak szövetségesei nem résztvevői a konfliktusnak. Arra a kérdésre, hogy Macron hibázott-e, amikor stratégiailag kétértelmű kijelentéseket tett, Stoltenberg vészjóslóan úgy válaszolt:

fontosnak tartom, hogy egyeztessünk és közös nevezőre jussunk ezekben a fontos témákban, mert ezek mindannyiunkat érintenek.

Kijelentette, hogy az egész katonai szövetséget érintené, ha egyes NATO-országok csapatokat küldenének Ukrajnába, tekintettel arra, hogy a tagállamokat köti a kollektív védelem.

Ezek az országok biztosan nem küldenek katonákat Ukrajnába

A Mandiner szemléje szerint 

eddig Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Csehország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország közölte, hogy nem küld katonákat Ukrajnába,

igaz, a lengyel külügyminiszter legutóbb olyan kijelentést tett, miszerint már vannak NATO-katonák Ukrajnában. A korábbi hírek alapján nehezen hihető, hogy britek nincsenek köztük. Kérdés, hogy vajon Stoltenbergnek Radosław Sikorskival is kell-e majd egyeztetnie a kommunikációt illetően – teszi hozzá a lap. 

Óriási a baj: összeülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Ahogyan arról korábban az Origo is beszámolt, Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a

harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza.

Putyin szerint készen állnak az atomháborúra

"Készen állunk a nukleáris háborúra. Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok holnap el tudna kezdeni egy atomháborút. Nos, akarják, de minek tennék? Mi készen állunk. Készen állunk bevetni a fegyvereket, ha Oroszország léte forog veszélyben" – jelentette ki Vlagyimir Putyin. 

"A nyugati országok régóta részt vesznek az Ukrajnában zajló harcokban, de ha a hivatásos katonáik is megjelennek, az sem fog változást hozni a fronton, ahogyan a nyugati fegyverszállítmányok sem jelentenek semmit" – szögezte le. 

Putyin kiemelte, hogy azok, akik okosak, a konfliktus lezárásán gondolkodnak. 

Hozzátette, hogy a Belgorod és Kurszk elleni támadások azt mutatják, hogy az ukránok kétségbeesettek a sorozatos katonai kudarcaik miatt. Szerinte Kijev célja az orosz elnöki választások megzavarása. Kiemelte, hogy az ukránok 2023-ban egyetlen katonai céljukat sem tudták megvalósítani, most a kezdeményezés teljes egészében az orosz hadseregnél van. 

Oroszország nem válaszút előtt áll, hanem egy stratégiai úton halad a fejlődés irányába, és ettől senki sem fog eltántorítani minket – szögezte le. 

Putyin kifejtette: a Nyugat évszázadok óta hozzászokott, hogy a gyomrát emberi hússal tölti meg, a zsebét pedig pénzzel. Meg kell viszont érteniük, hogy a vámpírbálnak vége. Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag parazitaként élősködött más nemzeteken, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.

 

Miért most állt elő Macron ezzel a javaslattal?

Kiszelly Zoltán a Mozgástér-blogon közzétett írásában azt írja, hogy 

az Oroszországgal sokáig jó kapcsolatot ápoló Franciaország elnöke csak akkor lehet Nyugat-Európa politikai vezetője, ha a globalista buborékban erőltetett háborús erőfeszítések élére áll.  

Mivel a globalisták már nem tudnak, és nem is akarnak a régi jóléti modellhez visszatérni, a régi recept szerint világháborús pszichózisba kergetik az európaiakat. Mivel az euro(adósság)zóna déli államai GDP-arányosan alig támogatják Ukrajnát és a frontra küldött francia Cézár önjáró lövegek is legfeljebb a volt gyarmatokon hatásosak, ahol nem ágyúval lőnek vissza rájuk, nem marad más, mint a nagyotmondás, vagy ahogy németül mondják, a propagandaágyúval való lövöldözés – írja a szakértő.

A szakértő arról is ír, hogy Scholz kancellár nem adja át az akár 500 kilométer hatótávolságú német Taurus cirkáló rakétákat Ukrajnának, mivel azok célpontjait német katonáknak kéne Ukrajnában beprogramozni, és azokkal mélyen az orosz magterületre is csapást lehet mérni. Az sem sokat javít a helyzeten, ha a programozást Németországból végzik. Berlin ezért óvatos duhajként a briteknek és franciáknak adná át saját rakétáit, hogy azok az ukránok által már használt további Storm Shadow és Sclap rakétákat küldjenek a frontra. 

Macron javaslata a jövőre vonatkozik, így most nem kerül pénzbe, és előbb-utóbb úgyis aktuálissá válik, és akkor mondhatja, hogy igaza volt.

A Századvég politikai elemzési igazgatója felidézi, hogy 

nyugati csapatok Ukrajnába küldése, vagy Ukrajna azzal szinte egyenértékű NATO-tagsága már a 2023 júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt is felvetődött, és már akkor is annak a ki nem mondott beismerése volt, hogy Ukrajna a támogatás és mozgósítás jelenlegi szintje mellett nem tudja megnyerni a háborút.

Ami egyre aggasztóbb, hogy haladunk a világháború felé, és nem tudni, ki lesz az, aki képes lesz ezt megállítani. Egyelőre Donald Trump megválasztása tűnik a legoptimistább lehetőségnek, aki megígérte, ha nyer, véget vet az ukrajnai háborúnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK