Rengeteg nagy multicég nyerészkedik az ukrán háborún

Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának.

Vannak, akik jól megélnek a háborúból, mások viszont már most Ukrajna újjáépítéséből szeretnének profitálni. Eközben jelentős a cégbedőlések száma Németországban. Brüsszel a források gyors felszabadításával értékelte a lengyel kormányváltást, jelentősen nőhet így a visegrádi ország GDP-je. Horvátország a magyarhoz igen hasonló árstopokat hirdetett, hogy könnyebbé tegye a megélhetést. Heti összefoglaló.

A nyugati magántőke és kormányok már most tervezik, hogyan fognak segíteni az ukránoknak az újjáépítésben – természetesen busás haszon fejében. Ukrajna újjáépítése a legnagyobb befektetési lehetőséget kínálja a második világháború óta. Ehhez a lerombolt országba több mint ezermilliárd dollárnyi állami és magántőke szükséges az Európai Beruházási Bank becslései szerint. Ezt egyes országok részben az orosz állam, Nyugaton befagyasztott pénzeiből oldanák meg. 

Inflációval kiigazítva ez több mint ötszöröse a második világháború utáni, európai helyreállítási programnak, azaz az Egyesült Államok által finanszírozott Marshall-tervnek. 

A nyugati magántőke és kormányok már most tervezik, hogyan fognak segíteni az ukránoknak az újjáépítésben.

Európa fegyverkezik, jól megy a védelmi szektornak 

Az európai védelmi vállalatok megrendelésállománya számos európai NATO-államban meredeken nő, a Rheinmetallnál a Lynx és a Boxer gyalogsági harcjárművek, valamint a Boxer kerekes páncélozott jármű a legkeresettebbek. Jelzésértékű, hogy a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat új értékesítési rekordot ért el, tavalyi árbevétele 7,2 milliárd euró lett, 12 százalékkal több, mint az előző évben. Az adózás utáni nyereség 586 millió eurót tett ki, ami 8,2 százalékos haszonkulcsnak felel meg. Idén sem remélnek rosszabbat, a Rheinmetall 2024-re ismét rekordforgalmat vár 10 milliárd eurós bevétellel, középtávon pedig 13-14 milliárd eurós éves árbevételre rendezkednének be. 

Sorra dőlnek be a cégek Németországban 

Németországban a fizetésképtelenné vált vállalatok száma 22,1 százalékkal nőtt 2023-ban az előző évhez képest – derült ki a pénteken közzétett hivatalos adatokból. Tavaly mintegy 17 814 cég jelentett fizetésképtelenséget, a hitelezők vállalati csődkövetelései 26,6 milliárd euróra rúgtak. Habár a szám a tavalyihoz képest nagyot ugrott, a 2009-es globális pénzügyi válság idején jelentett 32 687-hez képest messze elmarad – tette kontextusba a Reuters. 

Idén egyébként további cégek bedőlése várható, mert hiteleiket nem tudják törleszteni. 

Brüsszel megjutalmazta Donald Tusk hűségét 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök elérte, hogy az Európai Unió 137 milliárd euró támogatást szabadítson fel hazája számára, ezzel véget vetve a Brüsszel és Varsó közt évek óta tartó jogállamisági vitának, ami hatalmas lökést adhat Közép-Európa legnagyobb gazdaságának – írta a Reuters. A kormánynak most 2026 augusztusáig van ideje arra, hogy elköltse a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközöket. Az EU által december elején jóváhagyott terv szerint Lengyelország, Európa leginkább szénfüggő országa a gazdaságélénkítésre szánt források kevesebb mint felét fordítja éghajlat-változási projektekre, többek között a megújuló energiaforrásokra történő energiaátalakításra. 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Egy ország a fosszilis energiahordozók fogságában 

Ismert, Európában Lengyelországé Európa legpiszkosabb energiamixe, ennek része a magas szénfelhasználás, ám van még egy kontinens, ahol jelentős szerepe van a szénnek és így együttesen a fosszilis energiahordozóknak. Ez pedig Ausztrália. A 2022 óta hatalmon lévő ausztrál kormány elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet a zöldátállásra, ám a hagyományos energiahordozók kitermelését sem fogta vissza drasztikusan – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett. 

A teljes ausztrál energiaellátás 91 százaléka származott fosszilis energiahordozókból 2022-ben, ezen belül jelentős a szén részaránya és az exportja is. 

Ausztrália egy főre vetítve az egyik legnagyobb karbonlábnyomú ország a Földön. Érdekes a villamosenergia-mix összetétele az Ausztráliát alkotó hat tagállam és két territórium területén A megújuló források aránya csupán két tagállamban lépi túl az ötven százalékot, a teljes kontinens villamosenergia-mixében pedig egyharmados részarányt képviselnek a megújulók. 

Árstopok Horvátországban

 A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítésére kidolgozott hatodik átfogó intézkedési csomagját. 

Április elsejétől kezdődően hat hónapos időtartamra változatlan marad az áram ára a háztartásoknak, a mikro-, kis- és középvállalatoknak, a közintézményeknek, az iskoláknak, az óvodáknak és a kórházaknak, valamint az önkormányzatoknak, a vallási intézményeknek, az egyesületeknek és a kommunális vállalatoknak. 

 Az intézkedések második részében a kormány továbbra is korlátozta harminc alapvető élelmiszer árát. Zágráb továbbá egyszeri juttatásban részesíti azokat a nyugdíjasokat, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 880 eurót (átszámítva mintegy 348 480 forint).