Ez történt a héten a világban

Nem várt hatása lett a szankcióknak: India kevesebb, Észak-Korea több orosz olajat vásárol. Az infláció és a magas hitelköltségek miatt februárban is zsugorodott a német kiskereskedelmi forgalom. Teljesen nem lehet kizárni egy újabb balkáni háború lehetőségét.

Naponta több mint negyedmillió hordó nyersolaj érkezik majd a jövő hónapban Indiába az Egyesült Államokból. Ez több mint egy éve a legnagyobb mennyiség, és azt mutatja, hogy a szankciók miatt India kezd elfordulni az orosz olajtól és diverzifikálni a forrásait. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és -fogyasztója, és a tengeren szállított orosz olaj legnagyobb vásárlója – emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. A legújabb, a múlt hónapban a Szovkomflot állami hajózási társaságra és 14 olajtankerre kivetett amerikai büntetőintézkedések azonban kezdik komolyan fenyegetni az orosz exportot. 

Az orosz olaj stabilizálja Észak-Koreát

Akad viszont aki jól jár az orosz olajjal. Ez pedig nem más, mint Észak-Korea. Oroszország közvetlenül Észak-Koreának szállít olajat: március 7-től legalább öt észak-koreai tanker hajózott az orosz Távol-Keleten található Vosztocsnij kikötőjébe, ahol olajjal töltötték fel a hajókat. Az észak-koreai zászló alatt közlekedő monstrumok ezután a remeteállam harmadik legnépesebb városában, Csongdzsinban rakodták ki a szállítmányukat a műholdfelvételek tanúsága szerint. Ezek az első dokumentált, közvetlen tengeri szállítmányok Oroszországból 2017 óta, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa – Moszkva és Peking jóváhagyásával – szankciókkal sújtotta Phenjant a diktatúra atomfegyver-kísérleteire válaszul. Ennek értelmében a távol-keleti ország évente legfeljebb 500 ezer hordó olajat importálhat, amit jelenteni kell az ENSZ illetékes bizottságának.  Az elemzők kiszámolták, hogy az öt hajó 125 ezer hordó olajat szállított, vagyis a megengedett éves kvóta negyedét mindössze néhány hét alatt.

A szakértők szerint az orosz olaj jelentős mértékben hozzájárulhat az észak-koreai gazdaság stabilizáláshoz, Phenjan a felszabaduló forrásokat a fegyverkezési programjára költheti.

Japán üzletember sziluettje rajzolódik ki a tőzsde óriáskijelzője előtt
Fotó: Forrás: EPA/Franck Robichon

Megvan, mekkora orosz olajfinomítói kapacitást iktattak ki az ukránok

Az ukrán dróncsapások miatt leállított orosz olajfinomító-kapacitás Oroszország teljes finomítói kapacitásának 14 százalékát, azaz napi 900 ezer hordót tesz ki – írta az Oilprice hírportál kedden. Ez többek között a Lukoil norsi és volgográdi finomítóit, valamint a Rosznyefty kujbisevi és rjazanyi finomítóit jelenti.

Ukrajna az elmúlt hetekben fokozta az orosz finomítók elleni dróntámadásait, amelyek csökkentették Oroszország teljes finomítói kapacitását, beleértve saját belföldi piacra szánt benzin- és dízelüzemanyag-előállítását is. A nemzetközi következmények pedig elég egyértelműek: növekszik az üzemanyag ára.

Egyre nő az Oroszországból távozó nyugati cégek vesztesége

Van az orosz-ukrán háborúnak egy másik gazdasági hozománya is. A nyugati cégek több mint 107 milliárd dollárt veszítettek a kivonulással Oroszországból az ukrajnai invázió kezdete óta. A veszteség ráadásul folyamatosan nő, egyharmadával magasabb most, mint tavaly augusztusban volt. Vlagyimir Putyin elnök ráadásul a friss választási győzelme után várhatóan megpróbál még jobban elzárkózni a Nyugattól, további külföldi cégek oroszországi vagyonát kobozza majd el. Moszkva jelenleg nem hagyja kivinni a profitot az országból, legalább 50 százalékos árengedményt követel a külföldi eszközök eladásakor, folyamatosan szigorítja a piaca elhagyásához előírt követelményeket, gyakran már egyrubeles névleges eladási árat is elfogad. 

Háború készül a Balkánon? 

Lassan fény derül arra, miért írta a szerb elnök azt, hogy veszélyben vannak Szerbia alapvető nemzeti érdekei – írta a Világgazdaság. Hosszú és nyílt megbeszélést folytatott a NATO Kvinta-országainak nagyköveteivel és az Európai Unió képviselőivel Aleksandar Vucic. A szerb elnök erről a közösségi oldalán számolt be. Mint írta, a találkozón találkozott a Kvinta-országok, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország nagyköveteivel, valamint az Európai Unió küldöttségének vezetőjével. A találkozóról szóló közlésből egyértelműen kiderült, a megbeszélés lényegét a koszovói kérdés rendezésének esetleges lépései jelenthették. Nemrég Vucic arról is beszélt, hogy Szerbia kiléphet az Európa Tanácsból, mert szerinte amennyiben Koszovó tagfelvételi kérelmét jóváhagyják, az lényegében Szerbia kiutasítását jelenti. 

Nem mernek vásárolni a németek

Németországban a kiskereskedelmi forgalom idén februárban 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, ami a negyedik egymást követő hónapban jelent zsugorodást. Európa legnagyobb gazdaságában 2022 májusa óta egyetlen hónap kivételével folyamatos a mutató visszaesése. Tavaly az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal fogyatkozott, a 2022-es 0,7 százalékos apadás után. Havi szinten 1,9 százalékos visszaesést regisztrált a német statisztikai hivatal. Ez volt a negyedik egymást követő havi csökkenés a kiskereskedelmi forgalomban, egyben a legnagyobb mértékű fogyatkozás 2022 októbere óta, ami az inflációval és a magas hitelköltségekkel magyarázható.

Németország nincs jó állapotban: tavaly a tartós pénzromlás, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk idén az előrejelzések szerint tovább gyengélkedhet.

A hatalmas teherhajó, a BYD Explorer No.1., 5000 hajót szállít Európába
Fotó: Maycon Ferreira / Marine Traffic

Zuhant az EU-ba tartó kínai elektromosjármű-export

Az idei év elején ötödével kevesebb kínai elektromos autót szállítottak Európába, mint egy évvel korábban. Kérdés, hogy ennek a hátterében a Brüsszel által indított vizsgálat, vagy valami más áll-e? A kínai vámadatok szerint

januárban és februárban mindössze 75 600 elektromos járművet exportál Kína az EU-ba, ami 19,6 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, miután az utóbbi időben egyre több európai gyártó kongatja a vészharangot a kínai gyártók európai térnyerése miatt.

Mindennek hatására tavaly októberben az Európai Bizottság vizsgálatot is indított az ügyben, mely azt kutatja, hogy a kínai kormányzati támogatások tisztességtelen előnyhöz juttatták-e az ország gyártóit.

Elon Musk maradt a világ leggazdagabb embere

Újra Elon Musk lett a világ leggazdagabb embere – derül ki a Hurun Research Institute legújabb listájából. A globális milliárdosok közül a Tesla vezérigazgatója újra az élre tört, idén ráadásul a Meta-vezér Mark Zuckerberg, valamint a Google volt vezérigazgatója, Larry Page is csatlakozott a top 10-es listához. A TOP10-es lista a Világgazdaság oldalán is elérhető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK